Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ ZSOLT (Fidesz):
1653 hulladékgazdálkodási és víziközműszolgáltatási díjak is 10 százalékkal csökkennek, ami egyes önkormányzatok számára akár terhet is jelenthet, de meggyőződésem, hogy áldozatokat mindannyiunknak kell vállalni a lakosság boldogulása érdek ében. Végezetül engedjék meg, hogy reményemnek adjak hangot, és arra bátorítsam ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy a bizottsági egyhangú szavazást követően a végszavazásnál is szavazzanak igennel a javaslatra, mert ez minden magyar állampolgár érdeke. K öszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra következik Szabó Zsolt képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. Öné a szó 15 perces időkeretben. SZABÓ ZSOLT (Fidesz) : (A mikrofonja nem működik.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Valahogy érdekes a hallásunk, mintha nem emlékeznénk arra, hogy történt egy hiba a jogszabály… (Közbeszólások az MSZP soraib ól: Nem halljuk!) ELNÖK (Jakab István) : Egy picit feljebb legyen kedves tenni a mikrofont, képviselő úr! Köszönöm. SZABÓ ZSOLT (Fidesz) : (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm. Remélem, ez már hallható. Valahogy érdekes a hallásunk, mintha nem emlékeznénk rá, h ogy történt egy túlzott piacliberalizáció, aminek következtében megborult egy rendszer, ez a fogyasztó és a szolgáltató közötti rendszer, és ez egyoldalúan a szolgáltatók javára, amelyek kizárólagos szolgáltatók, idekerült. Szeretnék néhány konkrét példát felsorolni, mert talán ebből jobban értünk. Az egyik: magyar nyersanyagból előállított, magyar munkaerővel, magyar energiát, amit Magyarországon a fogyasztók felhasználnak, 8 százalék kötelező haszonkulccsal vagyunk kötelesek megvásárolni. Azért érdekes pi ac az ilyen szolgáltatói piac. Nincs nyereségtartalom a közműszolgáltatóknál. Ezt mindenki tudja, tudják a spanyolok, tudják az olaszok, tudják a franciák, tudják az osztrákok, mindenki így áll a kérdéshez. Ma Magyarországon ez nem így van. Óriási nyereség tartalommal dolgoznak ezek a szolgáltatók, és ha szabad, akkor egy példát hadd mondjak. Elhangzott itt az előbb, hogy a hulladék, a szemétdíjnál 12,5 százalékos volt az emelés az elmúlt időszakban. (Gőgös Zoltán: Most!) Hatvanban olyan szerződést kötött 2 008ban az akkori szocialista városvezetés, hogy kötelezően évről évre a lerakói díjnak a hulladék esetében mennyivel kell emelkedni. Tudják, ez mekkora emelkedést jelentett néhány év alatt? Száz százalékot; mindez külföldi multik kezébe való átjátszás tém akörében. Úgy gondolom, hogy az a törvényalkotói szándék, amivel nyereségmentesen, tisztán, szolgálatból közüzemi szolgáltatást nyújtani a lakosságnak, megvédeni a lakosságot, ez egy pozitív szándék, és örülök, hogy mindenki támogatja ezt a kérdést. Mi ez a jogszabályi kötelem, ami itt van előttünk? Ugyanis ez egy végrehajtás, egy törvényi végrehajtási kötelezettség három témakörben. Egyrészt a nemzeti hatóságnak adunk egy felhatalmazást arra, hogy számon kérje a szolgáltatókat, ha ezt nem lépik meg. Szelek tív a hallásuk, mert mintha nem értették volna meg azt a jogszabályalkotási szándékot, hogy igenis a rezsit csökkenteni kell. Másrészt megtiltjuk a továbbterhelését a különböző különadóknak a lakosságra. Azért van ez a különadó, hogy mindenki egyformán já ruljon hozzá a költségvetés fenntartásához és Magyarország működtetéséhez. Úgy gondolom, hogy ez a jogszabály is olyan, amivel egyet tudunk érteni valamennyien. A harmadik témakör tulajdonképpen egy érdekes számmetodika: 10 százalék - mi az elég, mi a kevé s? Mintha a matematika szabályait átírnánk. Mi az igazságos, tisztelt képviselőtársaim? Az,
