Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - CSIZI PÉTER (Fidesz):
165 hagyta el azért, mert a szocialistaliberális hatalom lidércnyomása visszavetette, megnyomorította a fejlődésben amúgy is halmozottan hátrányos helyzetű nógrádi vidéket. (0.50) Napjainkban viszont Magyarország megú jítása egyet jelent a vidék megújításával, a hátrányos helyzetű térségek és megyék felzárkóztatásának esélyével. Örvendetes, hogy soksok nógrádi ember munkájának és a kormány kitüntető figyelmének köszönhetően Nógrád megye is felkerült hazánk fejlesztési térképére. Amíg a szocialisták rossz emlékű nyolc évét a leépülés, a felszámolás, a megszűnés és a tönkretétel jellemezte megyénkben is, addig az elmúlt két évben, mondhatni, ránk virradt a nap. Körülbelül 8 milliárd forint érkezett például turisztikai fej lesztésekre. Jelentős árvízvédelmi és munkahelyteremtő beruházásokra került sor. Több településen megkezdődhet a hulladékrekultivációs projektünk, folytatódik a szennyvízelvezetési programunk, közintézményeket újítottunk fel, ipari parkokat alakítottunk k i. Folytatódik a 21es út négysávosítása, iskolákat és orvosi rendelőket újítunk fel, az adósságkonszolidáció pedig segítette településeinket. Bőségmenet ez a javából! A kormány döntése alapján a Nógrád megyei három szabad vállalkozási zóna pedig kinyitott a a felzárkózás kapuját előttünk. És ha már egyszer - nem kis lobbitevékenység eredményeként - felkerültünk az ország fejlesztési térképére, szeretnénk azon megkapaszkodni és végérvényesen rajta maradni. Ebben a szándékunkban az sem akadályozhat meg bennün ket, hogy a szocialisták a megye érdekeit szolgáló törekvések támogatása helyett lejárató kampányt indítottak Palócföldön is. Tisztelt Ház! A nógrádiak arra biztatják a kormányt, hogy az elkezdett úton haladjon tovább. Isten kamrájában - a nyitott szájú na gy zsákból - már nem kell hozzá muníciót vennünk magunkhoz. Együtt semmiképpen sem. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Képviselő úr, a kormány jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Most megadom a szót szintén napirend utáni felszólalásra Csizi Péter képviselő úrnak, Fidesz. Felszólalásának címe: “Weisz Fanni, Pécs arca”. Öné a szó, képviselő úr. CSIZI PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A szilveszter i visszaszámlálást követően évtizedes hagyománynak megfelelően az államfő köszöntőjét hallhattuk. A beszéd idén első alkalommal a siket és nagyothalló nézők számára is elérhető volt, hiszen az elnök mellett egy törékeny, bájos hölgy, Weisz Fanni jelelt, és jelnyelven kívánt boldog új évet az egész országnak. A köztársasági elnök úr az egymásnak megadott tiszteletről, a jövőért viselt felelősségről, a közös siker öröméről, valamint a talpra állás és egymás teljesítményének megbecsüléséről szólt. Mindenkit ar ra buzdított: soha ne adja föl álmait. Ezeket az üzeneteket nem is tolmácsolhatta volna más hitelesebben, mint Weisz Fanni, aki korábban maga is megvallotta, hogy sokáig saját magával is harcot kellett vívnia, hogy elfogadja: nem vagyok kevesebb azért, mer t nem hallok. Fanni ugyanis siketen született, egészséges szülők második siket gyermekeként. A szülők azt remélték: második gyermekük már nem lesz halláskárosult. A kis Fanni, mintha ezt megérezte volna, és megfelelve a szülői elvárásoknak, 3 éves koráig o lyan jól megtanult szájról olvasni, hogy szülei nem vették észre, hogy testvéréhez hasonlóan ő is siket. Akkoriban sajnos az volt a pedagógiai szemlélet, hogy a fogyatékosok igazodjanak mindenben ép embertársaikhoz. Így nem csoda, hogy a jelnyelvet sehol n em oktatták akkoriban, ezért Fanni édesanyjának saját kommunikációs technikát kellett kifejlesztenie gyermekei számára, akik már 4 évesen tudtak olvasni, és saját jelrendszerrel kommunikáltak egymással.
