Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
161 Gyermekkorában egy évig Svájcban, majd Hollandiában élt a Magyar Vöröskereszt jóvoltából. Egy nagy család hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, 17 éves korában már férjhez ment, de ez a házasság csak két évig tartott. Színészi tanulmányait 1936ban kezdte. A 30as évek közepére, amikor a pengőt és a dollárt egy az egyben váltották, a magyar filmipar hihetetlen fejlődésnek indult. Karády Katalinnal 24 film készült 1939től 1948ig. Első filmje a Halálos tavasz, amivel b efutott. Több színdarabban játszott, mint például a Maya, a Sybill vagy a Bál a Savoyban. Állandó filmbeli partnere Jávor Pál, aki már kitűnő és befutott színész volt, emellett pedig jó barát és kolléga. 1942ben megismerkedett Újszászy Istvánnal, a kémelh árítás főnökével, aki vőlegénye lett, és a házasság terveit szövögették a háború utánra. Megvásárolta neki a XII. kerület Művész utca 6. szám alatti villát, amely a 90es években Antall József miniszterelnök és Horn Gyula lakhelye is volt. Újszászyt az oro sz frontra vezényelték, majd 1944. március 19én a németek megszállták Magyarországot, és Karádyt a Gestapo letartóztatta. Felvitték a Svábhegyre, és három hónapon keresztül verték, kínozták. A vád kémkedés volt. A színésznő meg volt róla győződve, hogy a Machita filmben játszott kémnőszerep miatt tartóztatták le, mivel szerinte összekeverték a filmbeli szerepet a valósággal. A háborúban sok ember életét megmentette, több lakása volt Budapesten, ahol bújtatta őket. Újszászy halálhírére összeroppant, közel e gy évig idegösszeroppanással kezelték. A Horthykorszakban hollywoodi sztárként ünnepelték, és a színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni. A háború után azonban a munkásnők ideálja lett a követendő minta, amibe ő már nem fért bele. Lassan kiszorult Budapestről, és különböző kocsmákban lépett fel vidéken, ahol sok esetben megalázták, megdobálták, kifütyülték, amit nagyon nehezen viselt el. Miután eladósodott, és egy kisebb lakásba kellett volna költö znie, döntött, és 1951. február 19én Szombathelynél elhagyta Magyarországot. Ausztria, Svájc, Belgium, Brazília, majd 14 év viszontagságos élet után New York következett, ahol a Franklányokkal kalapszalont nyitottak. Soha többet nem vállalt filmszerepet, visszavonult. Közel 40 évig élt külföldön, nem engedett magáról közeli képet készíteni. 72 évesen Sándor Pál filmrendezőnek sikerült vele interjút készíteni, a rejtelmes, titokzatos asszonyról. Egy mély fájdalom csengett ki szavaiból, amikor azt mondta: “ Megszűnt a sztárrendszer, Karády fölösleges volt.” Dalait átéléssel, szenvedéllyel, hittel adta elő, amely különös, varázslatos légkört teremtett. Halálát követően 1990. február 19én ravatalozták fel a Szent István bazilikában. Karády Katalin magyar földb en, a Kerepesi temetőben nyugszik. 2011ben Karády Múzeum nyílt Budapesten, számos film, lemez őrzi hangját, egyéniségét, rejtelmes személye bevonult a magyar színésztársadalom történelmébe. És búcsúzóul annak a több százezer magyar fiatalnak, akik a megél hetés miatt elhagyták hazánkat, keresve a boldogulást, üzenem a Honvágy című dal első versszakát: “Idegenben keserűbb a sírás, idegenben másképp fúj a szél, nincsen annál fájdalmasabb, fojtó érzés, ha az ember messze földön él.” Köszönöm megtisztelő figyel müket. (Szórványos taps a jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály értelmében meg kellene kérdeznem, hogy a kormány részéről kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra; ezt a továbbiakban sem teszem meg, mivel a kor mánynak nincs jelen képviselője. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd, a Jobbik képviselője: “A becsület napján emlékezzünk a kitörés hőseire!” címmel. Öné a szó, 5 perces időkeretben. NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mártír hőseink példát mutattak hazaszeretetből, becsületből, hűségből, kitartásból és önfeláldozásból is. Hőseink, Budapest magyarnémet védőserege, amely Budapestet, Magyarország fővárosát, sőt mondhatjuk, egész Európát védte a szo vjet hordával szemben, több mint 100 napon keresztül, ebből 53 napon át teljes bekerítettségben, sokszoros túlerővel szemben. Nekik köszönhető, hogy a szovjetek nem tudták
