Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz):
148 Azt is mondhatnánk, h ogy egy néhány hónappal ezelőtti másik költségvetésmódosításnak éppen a nagyságrendjével megegyezik, és éppenséggel a jogi hatását is osztja. Bizonyára emlékeznek a képviselőtársaim arra, hogy a költségvetési törvény egyik módosításának oka a Cézannekiál lítás volt, amelynek az volt a célja, hogy az állam egy olyan garanciát vállal a kiállítás megrendezhetősége érdekében, amely egy 320 milliárdos költségvetési kezességet vállalt e kiállítás megrendezéséhez. Nos, körülbelül ez az a nagyságrend, amiről most szintén beszélünk, és ha úgy tetszik, reményeink szerint körülbelül ugyanez a kockázata, hogy ezt a nagyságrendet a költségvetésnek ténylegesen biztosítania kell. Természetesen azon túlmenően, hogy ezek a dolgok akár mértéket vagy joghatást illetően összev ethetők, meggyőződésem szerint mégsem vethetők össze, hiszen ezeknek a jelentősége, nemzetgazdasági jelentősége, nemzetbiztonsági jelentősége messze távol állnak egymástól. Merthogy van ezen túlmenően egy olyan rétege e költségvetési törvénymódosításnak, a mely rétegre igyekszünk rátekinteni természetesen, hiszen mögötte ott van egy szerződés, mögötte ott van egy adásvétel, mögötte ott van az a lényeges tranzakció, amely arról szól, hogy egy állami tulajdonban lévő, zártkörűen működő részvénytársaság megvásá rol két társaságot, amely egy multinacionális cégcsoportnak a része, az E.ONtól vásárolja meg a Magyar Villamos Művek Zrt. azt a tárolókapacitást és azt a céget, amely nagykereskedelmi tevékenységet folytat a gázüzletágon belül. Természetesen vizsgáljuk e zt a szerződést, természetesen vizsgáljuk ennek a szerződésnek a célszerűségét, okszerűségét, gazdasági hatását, gazdasági racionalitását. Meggyőződésünk szerint mi, akik ezt a kérdést nemcsak egyszerűen gazdasági kérdésnek tekintjük, hanem valóban nemzetb iztonsági kérdésnek is tekintjük, és ha tetszik, társadalomfilozófiai kérdésnek is tekintjük, úgy gondoljuk, hogy ez a tranzakció, ez az adásvétel Magyarország érdekét szolgálja. Ez Magyarország gazdasági érdekét szolgálja, azt a fajta kitettséget csökkent i, amely az energiaágazatban Magyarországon különösen a kilencvenes évek közepén lezajlott privatizáció következtében megnövekedett, amely privatizáció nyilvánvalóan számos kedvezőtlen hatásának többek között az egyik megnyilvánulása az a bizonytalanság, a z a kiszolgáltatottság, amelyet Magyarország elszenved az energiabeszerzés és az energiaértékesítés kapcsán. Ennek a szerződésnek most a teljesülése nyilvánvalóan ezen az állapoton javít, és ezen az állapoton kedvező változást fog eredményezni. Ezen túlmen ően meggyőződésünk szerint - és ez valóban összefügg a kilencvenes évek privatizációjával, az energiaszektor privatizációjával, és elsősorban azzal, hogy ezek túlnyomó részben külföldi tulajdonba kerültek - az egy társadalomfilozófiai kérdés is, hogy bizon yos közszolgáltatások területén nem lehet profitot érvényesíteni, vagy nem szabad, vagy nem lenne szabad profitot érvényesíteni. Ilyen lehet az energiaszolgáltatás a háztartások számára, akár ilyen lehet a vízszolgáltatás is a háztartások számára, vagy egy éb olyanfajta szolgáltatások, amelyek a mindennapi élet elengedhetetlen feltételei, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy az állam biztosítani tudja a polgárai számára azt, hogy a lét egy bizonyos komfortossága, a családok működésének komfortossága biztosítot t legyen. Természetesen ezeket a szolgáltatásokat a szolgáltatások értékén meg kell téríteni, de lehetőleg olyan helyzetet kell teremteni, hogy ezeken a szolgáltatásokon ne lehessen profitot érvényesíteni. Tudjuk jól, hogy ez nem így történt az elmúlt évti zedben, hiszen számokkal alátámasztva, ma is a plenáris ülésen több szám elhangzott azzal kapcsolatban, hogy milyen drámai módon növekedett akár az elektromos áram díja, akár a gáz fogyasztói díja, és ez mennyire eltért egyébként az infláció növekedésének a mértékétől, arra is vannak adatok, számok, hogy a privatizációt követően milyen extraprofitra tettek szert azok a cégek, amelyek hozzájutottak ezekhez a társaságokhoz, illetve ezekhez az ágazatokhoz. Számos mutató azt is jelzi, hogy milyen kedvezőtlen fo lyamatok zajlottak egyébként a munkáltatásban, tehát a munkaadók számát illetően ezekben az ágazatokban a privatizációt követően, tehát valóban olyanfajta kedvezőtlen hatások érvényesültek, amelyek a magyar társadalom számára, Magyarország számára nemkíván atosak. Amennyiben lehet, ennek a reparációját el kell
