Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
142 A különböző pályázatokon pedig lehetőségük sincsen elindulni, hiszen olyan kitételek vannak - válság ide, válság oda, ezek továbbra is fennállnak , hogy nem lehetett sorb an állás a számlájukon, nem lehet köztartozásuk, és egyszerűen eleve ki vannak zárva a pályázási lehetőségből, holott lehet, hogy éveken keresztül ők folyamatosan próbáltak talpon maradni, küzdöttek. Viszont ha elveszítjük ezt a vállalkozói réteget, egy id ő múlva kifogyunk, ahogy a demográfiai adatok, illetve a kivándorlási adatok is mutatják, hogy elmegy az emberek kedve, illetve elmennek maguk az emberek is, akik vállalkoznának. Úgy gondolom, hogy itt jelentős beavatkozásra, további beavatkozásra van szük ség, tehát minden támogatást meg kell adni a kis- és középvállalkozóknak ahhoz, hogy ez a rendszer átstrukturálódjon, megerősödhessenek, és valóban a mikrovállalkozások ne a kis- és középvállalkozói szektor 75 százalékát vagy 72 százalékát tegyék ki, hanem lényegesen kevesebbet. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkező nincsen, így megadom a szót Szatmáry Kristóf államtitkár úrnak, aki vá laszol a vitában elhangzottakra. SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Talán nem lesz módom az összes felvetődött kérdésre válaszolni, csak nagy vonalakban szeretném itt, főle g ellenzéki képviselőtársaim néhány felvetését megválaszolni. Próbáltam az expozéban is a tárgynál maradni, ha lehet így fogalmazni, bár most hátranézek szocialista képviselőtársaimra (A jegyzői székben helyet foglaló Göndör Istvánra nézve:) , igen, önnek t udok válaszolni, hogy próbáltam a tárgynál maradni, és valóban a jelentés törzsét adó időszakra, 20092010re szorítkozni, még akkor is, ha az anyagban egyébként utalásszerűen, de nem tendenciózusan vannak természetesen adatok az ezt követő időszakról is. Ennek ellenére itt a vita nagy része a 2010 utáni időszak eredményeiről szól, és e tekintetben, mivel én ezeket nem érintettem, itt annyit engedjenek meg, hogy azért azt leszögezve, hogy természetesen - ahogy itt képviselőtársam említette - akár kamarai em berként is, a vállalkozók között járva, valóban azt megállapíthatjuk, hogy nehéz helyzet van továbbra is a hazai kis- és középvállalkozások jelentős részénél, de senkitől nem hallottam, egy kis általánosítással, a vállalkozói rétegből arra vonatkozó kritik ákat, hogy a mostani kormányzat irányaiban, tendenciáiban ne olyan döntéseket hozott volna folyamatosan, amivel a hazai kis- és középvállalkozói réteget megpróbálja életben tartani, megpróbál számára felemelkedési, kitörési lehetőséget biztosítani. Azok a viták, amelyek a nagy nemzetközi szervezetekkel vagy a nagy nemzetközi cégekkel az elmúlt időszakban megvívattak, azok is mindmind azt támasztják alá, hogy ez az egyetlen út, amin az elmúlt kéthárom évben mentünk, nagyon nehéz út, nagyon sok minden van m ég előttünk, de az egyetlen út afelé, hogy a hazai vállalkozói réteget próbáljuk megerősíteni. A múltról annyit engedjenek meg, képviselőtársaim, hogy azért e késői órán engedtessék meg egy kicsit talán markánsabban fogalmaznom a 20022004 utáni időszakra vonatkozóan. Azért, ha nincs is így leírva az anyagban, mert nem erről szól az anyag, de óriási hibákat vétettünk a gazdaságpolitikában. A kereskedelmünket hagytuk külföldi kézre kerülni, iparvállalatainkat hagytuk eladni, egykét sikeres kis- és középváll alkozást leszámítva, lényegében statisztaszerepre kényszerítette a magyar állam 2002 után a hazai vállalkozói réteget. Ebből kellett valahogy feljönni, ebből kellett valahogy kijönni, és az államnak a kkvhoz való hozzáállását itt már Kupcsok képviselőtárs am említette. Egyetlenegy jó példa arra, hogy hogyan is állt hozzá egyébként az állam, mondjuk, a legnagyobb szervén, a NAVon vagy az akkori adóhatóságon keresztül a vállalkozókhoz. Erre mi sem jobb példa, hogy olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amib en az akkori állami intézményeket alulfinanszírozta, a költségvetésükbe lényegében a bírságolási tételeket beépítette,
