Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
139 2010 után 10 kisadó megszűnt. Csak akkor válaszolni kellene, államtitkár úr, arra a kérdésre, hogy a csudába’ adódik, hogy az adócent ralizáció meg mégis növekedett 2012ben is, és továbbnövekszik 2013ban is. Az államtitkár úrnak a kamarai dolgokhoz való viszonyát ismerve, ugye, nem gondolja azt, hogy az a 71 százaléknyi 1 főt foglalkoztató vállalkozás tapsolt és örült annak, hogy évi 5 ezer forintos regisztrációs díjat kell fizetnie minden évben, ahol ugyan elhúztak egy mézesmadzagot, hogy kapsz ezt is, azt is, de valójában nem történt más, mint az, hogy körülbelül 5 milliárd forint. Tehát amikor azt mondjuk, hogy 5 ezer, úgy nem nagy. 5 milliárd forinttal terhelték meg a kis- és közepes vállalkozásokat, amiért cserébe nem kapnak semmit. Ez a kamarának egy szabad felhasználású forrása lett. De említhetem a közműadót, tisztelt államtitkár úr. Szeretném elmondani önnek, hogy ma Magyarorszá gon vannak olyan települések és kis- és közepes vállalkozás által működtetett közműszolgáltató, ahol az adott településen elért bevétel nem éri el a kifizetendő közműadó mértékét. Akkor tessék végiggondolni: hogyan segítik, hogyan ösztönzik? Én itt még azt is megkockáztatom, hogy maholnap az lesz a kérdés, hogy egy adott településen a szolgáltató azt mondja, megszüntetem a gázszolgáltatást vagy a víz- vagy szennyvízszolgáltatást. Tehát a kis- és közepes vállalkozások felkarolása ennyit jelent. Tehát van len dület, amikor azt mondja, hogy a multikat megadóztatom, de nincs differenciálás, nincs végiggondolva, hogy ez mit jelenthet egy adott területen, például a kis- és közepes vállalkozások körében. A termelékenységgel szintén foglalkozott Aradszki képviselő úr is. Én egy kicsit, hadd mondjam azt, hogy ezt másképp látom. 2009ben azért csökkent a termelékenység, mert az akkori kormány próbálta rávenni a vállalkozásokat arra, hogy tartsák meg a munkaerőt, mert itt csak egy válság következményei vannak, és azután jön 2010 - ez megint kiolvasható a számokból , amikor ezt a támogatást önök el tetszenek vonni, akkor csökken a létszám, és nem véletlenül a mai napig a nagyvállalati körben, a versenyszférában való foglalkoztatás több tízezer fővel csökkent, mert a terme lés nem növekedett, a létszám csökkent. Ez így azt jelenti, hogy igen, a termelékenység növekedett. Azt hiszem, és igazán akkor tennénk jót, ha egy ilyen anyag kapcsán tényleg megpróbálnánk politikamentesen, úgy, ahogy Tóth Csaba képviselőtársam vagy Nyiko s képviselő úr elmondta, egyes elemeket górcső alá venni, és végiggondolni azt, hogy ott mit lehet, mit kell és mit tudunk tenni. (22.50) Hadd emeljem ki: hitelfinanszírozás, sokan foglalkoztak vele. Ha valaki az anyagot figyelmesen elolvasta, akkor lehet látni, hogy amikor a magyar kis- és közepes vállalkozások növekedtek, 2000től egészen 2009ig, az együtt járt azzal, hogy bankok hitelt nyújtottak a vállalkozásoknak. Tehát hitelből tudták finanszírozni ezt a növekedést. Na most, itt nem tudom kihagyni, hogy ne ejtsek szót arról, merthogy Aradszki képviselő úr is beszélt arról, hogy devizában eladósodva. A devizában való eladósodás igazán attól probléma, hogy a forint árfolyama 300 körül ingadozik a 2010es értékhez viszonyítva. Tehát ez rendkívül kedvező tlen. A másik, érdemes vizsgálnunk azt, hogy milyen hiteleket vettek igénybe a vállalkozások. Nyikos képviselő úr elmondta, én ezért nem akarok hosszan beszélni. A legnagyobb az egy éven belüli és a folyószámlahitel. Tehát sajnos nem a beruházásokat tudják finanszírozni, hanem a napi működésükhöz kell hitel. És akkor ehhez most tessék figyelembe venni azt, mi történt 2008 után a magyar pénzügyi világban. A bankok egyszerűen csökkentették a kihelyezhető pénz összegét. Ehhez hozzáadódik a válság miatt, hogy a vállalkozások helyzete bizonytalanná vált, mert a piac, a termék értékesítése bizonytalanná vált, rossz minősítést kaptak, és a kettő együtt eredményezte azt, hogy drasztikusan, tehát látványosan csökkent a hitelkínálat. Ezzel nagyon sok vállalkozás kerül t rossz helyzetbe. Ez is része annak, hogy a körbetartozás tovább erősödött. De ha már önök megtették, a kormány megtette, hogy 2009 és 2010 mellett 2011ről és 2012ről beszélt, akkor én szeretnék egy múlt évi adatot önöknek felidézni. A legnagyobb adós a magyar állam. Tehát amikor körbetartozásokról beszélünk,
