Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik
137 amikkel az ország rendelkezik. Ezért a mezőgazdasági kisvállalkozások, családi vállalkozások támogatásának a jelentőségét igen nagynak tartjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbikfrakció másik vezérszónokának. Z. KÁRPÁT DÁNIEL , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársam kiválóan megvilágította a jelentés belső ellentmondásait, egyes olyan metodikai hib áit, amelyek kiküszöbölése nélkül nem lehet értékelhető eredményt letenni az asztalra. Én inkább a mögöttes okokra koncentrálnék és arra a témakörre, amit maga a jelentés érint, megvizsgálván, hogy a kis- és középvállalkozói szektor, azon belül is a Magyar országon különösen nagy tömeget kitevő mikrovállalkozói szektor milyen nehézségekkel szembesül, és adott esetben hogyan könnyíthetné a dolgát a kormányzat, hogyan teszi, illetve még inkább hogyan nem teszi azt sajnálatos módon. Az alaphelyzet látható: az á thárított különféle válságadókkal, a tranzakciós illetéknek elkeresztelt újabb adóval folyamatos újabb és újabb sarcoknak van kitéve ez a szektor, ez az ágazat, ugyanakkor az előttünk fekvő jelentés adós marad az új megoldásokkal, adós marad az olyan válla lkozások számára kiírt programokkal, lehetőségekkel, útkereső ötletekkel, amelyek alapján ezek ki tudnak vergődni a jelenlegi nagyon nehéz válsághelyzetből. Pedig látható, hogy ezekre a cégekre nem költeni kellene, ezek a társaságok hozzák ugyanis Magyaror szág számára a bevételeket, biztosítják a vidék megtartó képességét, és biztosítják nagyon sok honfitársunk számára azt, hogy ne segélyezett személy legyen, hanem produktív, a termelőszférában részt vevő valaki. Egészen elképesztő fejtegetések is napvilágo t láttak a napi sajtóban. Egyesek az adóbevételek látszólagos növekménye mögött a kis- és középvállalkozói szektor erősebb teljesítményét sejtik. Önmagában az, hogy 2010ről 2011re mintegy 8 százalékkal nőtt az összes gazdálkodó szervezettől származó adób evétel, egyáltalán nem jelenti azt, hogy jobban menne a magyar kisvállalkozónak, hiszen a növekménynek alig több mint 10 százaléka származott az úgynevezett különadókból, amikkel a nagy multinacionális hálózatokat lehetett és kellett volna terhelni. A több let legnagyobb részét a tbjárulékbevétel emelkedése eredményezte, tehát egyáltalán nem lehet arra következtetni, hogy a kkvszektor helyzete bármilyen szinten is javult volna. Azt is láthatjuk, hogy miközben az üzleti szférá ban foglalkoztatottak több mint 74 százalékának biztosítanak munkát az általam említett cégek, a bruttó hozzáadott érték több mint felét előállítják, gyakorlatilag ők azok, akik számára a devizahitelesek helyzetének részleges rendezése során sem került kim unkálásra megoldás, és ők azok, akiket sajnálatos módon a társaságiadókedvezmény igénybevételi összeghatárának emelése sem érintett, hiszen egyáltalán nem voltak benne a kedvezményezetti körben, az általuk befizetett adó csökkenése leginkább a nyereségük csökkenéséről tanúskodik, az összeghatár emelése nem hozott számukra könnyebbséget. A legnagyobb rákfenéje ennek az egésznek mégis az uniós támogatási forrásokhoz való hozzájutás milyensége. Önmagában egy szűkülő forrásrengeteg közepette azt láthatjuk, hog y a megvalósuló uniós hátterű, részben a saját befizetésünk visszaosztása, visszajátszása révén megvalósuló beruházások esetében nem hogy multiplikátor hatás nem jelentkezik, hanem nagyon sok esetben bizony értelmetlen beruházások valósulnak meg. Itt az “é rtelmetlen” azért idézőjelben értendő, hiszen egy szép díszkőburkolat lerakása átmenetileg biztosít kéthárom munkahelyet, aminek mi nagyon örülünk, de mondjuk, a Nógrádban felépített kutyafitneszszalon vagy a borsodi távolsági buszmegállókba épített vezet ék nélküli internet nem feltétlenül azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon hosszú távon sok munkahely jöjjön létre, azok meg is maradjanak a későbbiekben, és ott valódi, értelmes termelőmunkát lehessen folytatni. (22.40)
