Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
135 amelyeket meg kell itt említeni, mert ez ekből nem olvashatók ki ezek a győzelmi hangulatok, amelyek elhangzottak itt a kormánypárti képviselőtársaim részéről. Az egyik probléma az, hogy nem elég strukturált ez a jelentés. Azt mondja több helyen, hogy 99,9 százaléka a magyar vállalkozásoknak kis- és középvállalkozás. Ezt jobb lett volna megbontani, mert nem egyformák a mikrovállalkozások, nem azonosak a közepes vagy kisvállalkozásokkal, mások az összefüggések, és mások a tulajdonságai ezeknek a különböző létszámot foglalkoztató vállalkozásoknak. J ó lett volna egy nemzetközi összehasonlítást is tenni, hogy ez a struktúra hogyan néz ki máshol. Erre mondanék egy példát: ha összevetjük a magyarországi és a németországi vállalkozási struktúrát, akkor ebből több érdekes dolog derül ki, többek között az, hogy nálunk borzasztóan magas a mikrovállalkozások, tehát a legfeljebb kétfős vállalkozások aránya, és viszonylag kicsi a közepes és kisvállalkozások aránya, mondjuk, a németekhez képest. Ha nálunk ez az arány olyan lenne, mint a németeknél, olyan 161718 százalék körüli, akkor a foglalkoztatottság szintje elérné azt a kívánatos, ideális szintet, amit a tisztelt kormány a programjában megcélzott, tehát azt az egymillió pluszmunkahelyet. Tehát itt nem azonos a helyzete a mikrovállalkozásoknak és a közepes é s kisvállalkozásoknak. Ez a jelentésből nem derül ki, pedig jó lenne, és ha a közeljövőben sor kerül egy újabb jelentés készítésére, javaslom ezeket az összefüggéseket is figyelembe venni. Na, ezek után - átugorva tényleg azokat a megállapításokat, amelyek ről itt már volt szó - arról mondanék néhány gondolatot, hogy az Új Széchenyiterv ígérvényeiből mi az, ami nagyon nehezen látszik teljesíthetőnek vagy nagyon nehezen jut érvényre. Az rendben van, hogy az adóterheket csökkentette a kormány 19 százalékról 1 0 százalékra, itt megjegyzem azonban azt, hogy Magyarországon az adóstruktúra olyan, hogy a társasági adó részaránya az áfához, a személyi jövedelemadóhoz képest rendkívül szerény, egy nagyságrenddel kevesebb, és ez úgy kevesebb, hogy a nagyvállalatok jele ntős része nem fizet társasági adót, tehát az adózott és az adózás előtti eredménye ugyanaz; különböző kedvezmények miatt nem fizetnek társasági adót, szemben a kis- és középvállalkozásokkal, ezzel a szektorral, amivel foglalkozunk, ahol ugye, a 10 százalé kos adó a jellemző és domináns. Tehát azok a kedvezmények, amelyek nagyon sok nagyvállalatot megilletnek, nem feltétlenül illetik meg a kis- és közepes vállalkozásokat. Még nagyobb probléma az - hogy konkrétabb legyek , hogy a pályázatok, amelyekre vonatk ozóan olcsóbb és gyorsabb eljárást ígért a kormány, nem működnek. Mondom ezt mint volt kisvállalkozó, hogy rendkívül sok előírás nehezíti még ma is a kisvállalkozások működését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről, ami meglehetősen inkább hivatalként m űködik, mint olyan partnerszervezetként, amelyik igyekszik a kis- és középvállalkozások működését segíteni. Ha a munkahelyteremtési pályázathoz egy üzleti év lezárását kéri az NFÜ, akkor egy új vállalkozást eleve kirekeszt a pályázatból. Nyilvánvaló, ha e gy új vállalkozás indulni akar, neki lezárt üzleti éve nincs; van egy üzleti terve, ami a jövőre vonatkozik, de nem tud prezentálni egy lezárt évet, tehát eleve kirekeszti az új vállalkozásokat az NFÜnek ez a belső előírása. A másik ilyen probléma, hogy a z előző évi árbevételhez köti annak az igényelhető támogatásnak az összegét, amire az új vállalkozás benyújtaná a pályázatát, és ha az előző évben kicsi volt az árbevétele - és jelentős ugrásra kerülhetne sor, mondjuk, jó piaci feltételteremtés esetén , a kkor nem tud megfelelő összegű támogatást igényelni, hiszen kicsi volt az árbevétele. Ugyanez a helyzet egy újrainduló vállalkozásnál, amelyik valamilyen oknál fogva bezárt, vagy alvó pozícióba helyezte a vállalkozását: újra szeretne indulni, de nem tud új raindulni, mert az előző évi árbevétele kicsi volt. Ezek olyan bürokratikus és rugalmatlan előírások, amelyek nehezítik a vállalkozások helyzetét, és az illetékes állami szervnek, az NFÜnek a hivatalnokként való viselkedésére utalnak, és kockázatvállalási hajlandóságának a hiányát jelzik. (22.30) Hadd említsem meg a svéd példát. Svédországra nem jellemző a sok kis- és középvállalkozás, mert olyan jóléti államról van szó, ahol igen nagy biztonságot és jó színvonalat jelent az állami
