Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
130 mikrovállalkozások 21 százaléka, a kisvállalkozások 17, a középvállalatoknak pedig 8 százaléka várt pozitív hatást az addig megismert intézkedésektől. A kötelez ő bevallások rubrikaszáma, a kért adatok mennyisége 2005től napjainkig megduplázódott, a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentését előíró kormányhatározat végrehajtása elakadt. A teljes adminisztrációs költség a GDP 10,5 százalékát adja, de a kis vállalkozások fajlagosan lényegesen többet költenek erre, mint a nagy cégek. Tavaly májusban minden korábbinál több, összesen 2203 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. Ezzel nemcsak az egy hónapon belül bedőlő cégek rekordja dőlt meg, de minden eddiginél hamarabb, már június első napjaiban elértük a tízezredik, éven belüli felszámolást. A válság kirobbanása után a banki hitelezés visszaszorult, ezzel párhuzamosan felerősödött a szállítói hitelezés. E folyamatok mentén a már korábban is szinte hungarikumként számon tartott nagymérvű lánctartozás tovább terebélyesedett, és ez bizony sokszor vezet felszámoláshoz. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett tételes adó és kisvállalati adó első hallásra jónak is tűnt, de ha jobban me gnézzük, láthatjuk, hogy nem hozta a várt eredményeket. A kisadózók tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény tulajdonképpen semmi másra nem jó, csak hamis illúziót kelt a kis- és középvállalkozói körben, kézzelfogható eredményt számukra azon ban nem hoz. A kkvk körében szeptemberben készült egy felmérés, többek között a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban. A felmérésből az látszik, hogy a magyar vállalkozások rendkívül borúlátóan látják a helyzetet. A megkérdezett kkvvezetők mindössze 9 százaléka bízik abban, hogy az intézkedések eredményeképpen új munkahelyeket hozhat létre, ellenben 69 százaléka nem hiszi, hogy új állásokat teremthet. A gazdaság szempontjából rendkívül fontos kérdés, hogy helyes iránye a célzott munkáltatói tehercsö kkentés, vagy nem. A megkérdezett cégvezetők 65 százaléka inkább egy kisebb mértékű, de minden dolgozóra kiterjedő munkáltatói tehercsökkentéssel értene egyet, és csak 7 százalékuk támogatja a célzott tehercsökkentést. (22.00) A válaszadók 53 százalé ka gondolja, hogy romlani fog cégének gazdasági helyzete, és csupán 16 százalék számít javulásra. Elkeserítő a helyzet a kis- és középvállalkozások állapotát tekintve. Nincs piac, nincs tőke, nincs hitel, nincs remény. A vállalkozások már régóta várják, ho gy gazdasági ösztönzőkkel rukkoljon elő a kormány, amivel a növekedést be lehet indítani, azonban hiányzik a kis- és középvállalati szektor célzott támogatása. A magyar kkvszektor boldogulásának, versenyképessége javulásának alapfeltétele a kiszámítható, fenntartható, előretekintő, szakmailag meggyőző erejű és a piaci szempontok érvényesülését előtérbe helyező gazdaságpolitika. Ennek hiányában a szakpolitikai eszközök csak alacsony hatékonysággal képesek működni. A gazdaságpolitikának egyrészt ésszerű mért ékben védenie és erősítenie kell a mikrovállalkozások fennmaradásához szükséges feltételeket, másrészt aktív közreműködésével főleg a fejlődésre képes vállalkozásokra indokolt koncentrálnia, némileg eltérő módszerekkel a középvállalkozásokra és a fejlődésr e és bővülő foglalkoztatásra képes kisvállalkozásokra nézve. A kkvszektor tartós élénkülése és versenyképességének növelése érdekében szükség van egy hosszabb távon következetesen érvényesülő stratégiára, amely elsősorban az üzleti környezet javítására ös szpontosít. Idetartozik a külföldi tőke vonzásával kapcsolatos feltételek javítása, az oktatás és szakképzés korszerűsítése, a színvonal emelése, a vállalkozói készségek, ismeretek szélesebb körű és jobb minőségű oktatása, a szakképzésnek a munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a vállalkozások számára fontos infrastrukturális feltételek javítása, a foglalkoztatás költségének mérséklése, a piacra lépés szabadságának biztosítása, a monopóliumok, kartellek és más versenykorlátozó szerveződések visszaszorít ása. A vállalkozásfejlesztéseknek így ezekre és nem az
