Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelent... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
125 A foglalkoztatottak tekintetében a hazai vállalkozások továbbra is az időszak végén közel 75 százalékát adják a magyarországi fo glalkoztatottaknak, a nemzeti hozzáadott érték több mint 50 százalékát képviseli a szektor, és ami egyébként nem jó, de méreteiben így is jelentős, az a magyar exportban betöltött 25 százalékos részesedése a kis- és középvállalkozói rétegnek. A jelentésben egyébként bemutatásra kerülnek a 20092010ben hivatalban lévő kormányok vállalkozásokat segítő vagy vállalkozásokat érintő intézkedései. A 2010 májusa előtti kormányok tevékenységéhez kötődően is jó néhány olyan intézkedés van benne, amely akkor egyébkén t bizonyos tekintetben hatást tudott kifejteni a vállalkozások helyzetére, még akkor is, ha a jelentés egyébként megállapítja, hogy ezeknek az intézkedéseknek érezhető hatása a gazdasági és pénzügyi válság által sújtott, érintett kis- és középvállalkozók s zámára kevésbé volt érzékelhető. Mint említettem, az anyag két kormányzati politikát is felölel, bemutat, és a 2010 júniusában hivatalba lépő második polgári kormány gazdaságpolitikájának központi elemévé lépő kis- és középvállalkozások megjelennek az inté zkedésekben, és lényegében az anyagból kiolvashatók, kronológiailag megismerhetők azok a fontosabb lépések, amelyeket 2010 júniusa vagy júliusa után hozott a kormányzat. Ezek csak a felsorolás kedvéért: a társasági adó kulcsának 500 millió forintos adóalap ig 19 százalékról 10 százalékra való csökkentése, az egykulcsos adó bevezetése, a tíz kisadó eltörlése, a beruházási engedélyek számának csökkentése, az alkalmi foglalkoztatás, illetve a kistermelői élelmiszertermelés, feldolgozás, értékesítés egyszerűs ítése, a Széchenyikártyaprogram már 2010es kiterjesztése beruházási forgóeszköz és önerőhitelre, illetve az agrár Széchenyikártya bevezetése, a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi határ, az egyszerűsített végelszámolás, és még jó néh ány intézkedés egyébként már megjelenik az anyagban. Az anyag annyiból féloldalas, annak is kell lennie, hiszen egy fix időpontot, 20092010et vizsgál, hogy ezeknek az intézkedéseknek a hatásai ebből a jelentésből még nem derülnek, nem derülhetnek ki. Egy ébként a kollégák már dolgoznak a következő két év, tehát a 2011. és a 2012. év kkvjelentésén is, amiben már reményeink szerint a 2010 júniusa után a kis- és középvállalkozások érdekében hozott döntések megjelennek egyébként a számokban és a statisztikákb an is. A jelentés egyetlenegy momentumára hadd hívjam fel talán itt a vita kapcsán a figyelmet, azokra a számokra, amelyek a kkvk, tehát a kis- és középvállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepét mutatják 20092010ben, amiből sajnos az a tanulság l evonható, hogy a gazdasági válság alapvetően a hazai vállalkozási szektor dualitását mutatja. A dualitás alatt értem azt, hogy van egy nagyon jól működő nemzetközi multinacionális, nagy hatékonysággal működő vállalatcsoport, és a kis- és középvállalkozások viszonylag alacsonyabb termelékenységgel működő szektora közötti különbség nemhogy csökkent a válság hatására, hanem növekedett is. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a 2010 előtti gazdasági szerkezet, gazdaságszabályozási környezet nem segítette, nem védte alap vetően a kis- és középvállalkozásokat, a hazai vállalkozásokat a válság által rájuk gyakorolt hatástól, hanem pont erősítette ezeket a hatásokat, vagyis a hazai vállalkozói szektor jobban megviselődött - csúnya magyarsággal , tehát sokkal rosszabb mindenn apjaiban élte meg a válságot, ez megmutatkozik egyébként az export, a foglalkoztatás és minden egyéb gazdasági mutatókban. Talán éppen ez a felismerés, vagyis ez nemcsak felismerés, hanem éppen ennek az ismerete vezette arra a kormányt, hogy valóban - amin t említettem - a 2010 júniusa, júliusa utáni időszakban jó néhány olyan gazdaságpolitikai intézkedés történt, amit itt már a korábbiakban felsoroltam, aminek épp az a célja, hogy megerősítse a hazai vállalkozói szektort. Hiszen látjuk azt, hogy milyen óriá si szerepe van, látjuk azt, hogy igazából ők azok, akik be vannak ágyazódva a magyar gazdaságba, ők azok, akik nem fogják valószínűleg soha a termelésüket elvinni KeletÁzsiába, ez az a vállalkozói szektor, amely hosszú távon kiegyensúlyozó szerepet képes adni a magyar gazdaságnak.
