Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat T/9929/47. számú ajánlás 12. pontjáról történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1186 mindenki beleegyezett, a nemzeti park szakértői, a minisztérium szakértői, mindenki egyértelműen állította, nincs ott a láp, hanem három méterrel - túloztam , 603 méterrel arrébb van, de az egy másik helyrajzi szám. Erről viszont törölni kellene. A bíróság akár kimondta a döntést, mindenki megállapította, hogy így van, ehhez képest - a jog már csak ilyen , ha törvény nem teszi lehetővé, hogy a tényt töröljék eb ben az esetben az adott helyrajzi számról, akkor nem lehetett törölni, pedig mindenki állította, hogy nem ott van a láp, hanem 562 vagy 6824 méterrel arrébb. Ez a törvénymódosítás ezt teszi lehetővé, hogy törölni lehessen. De, képviselő asszony, a mennybél i szerelméért könyörgöm, szó nincs arról, hogy valaki akkor most innentől kezdve 2003. július 18a előtti ex lege lápok tekintetében majd azt fogja kezdeményezni vagy azzal próbálkozik, hogy arról azt mondja, hogy nem láp. Ott nincs lehetősége. Erre mondta m, hogy szélhámosok kerüljenek, és ne is próbálkozzanak a dologgal, mert nem tudja megváltoztatni a jogi jellegét, csak 22 helyen, ahol tényleg nincs, fizikai értelemben nincs ott, nem is volt ott, csak helyrajzi szám a papíron lett elrontva. Inkább ön azt mondhatta volna - és joggal, de én most ön helyett mondom vagy bárki helyett , hogy az a kérdés merül fel, hogy hogyhogy most derül ez ki, illetve miért nem derült ki tavaly, két évvel ezelőtt, nyolc évvel ezelőtt, hiszen mondom, 2003. július 18a előtti időszakról beszélek. Inkább ezt kellene akár kérdőre vonva megkérdezni tőlem, akár megdicsérni, nem engem, hanem a képviselő asszonyt, hogy ezt a hiátust küszöböli ki. A válaszom pedig az, hogy az élet hozta magával ezeket a dolgokat. Mert be kell valljam , hogy én nem tartozom azon kiváló államtitkárok közé, akik az összes magyar jogszabályt, törvényt, rendeletet, kormányrendeletet, kormányhatározatot, miniszteri utasítást kívülről, fejből minden területen, többek között a környezetvédelem, vízügy és termé szetvédelem területén tudják. Sajnos be kell vallanom, hogy én nem tartozom ezen kiváló államtitkárok közé. Ez az én hiányosságom és emberi és képességbeli gyöngeségem. De épp azt szeretném megdicsérni, hogy számos esetben, még volt LMPs képviselő kezdemé nyezésére is, sőt itt van, most egy kormánypárti képviselő kezdeményezésére, akik szintén figyelik az élet eseményeit, a történéseket, rámutatnak a hiányosságra, de nemcsak beszélnek róla, hanem azt, amit tehetnek parlamenti képviselőként, benyújtják, hogy koherencia legyen a meglévő helyzet, a valóság és a törvények között. Tehát ilyenformán most jutottunk oda ebben az esetben. Akkor nézzük a barlangok ügyét! A barlangok esetében pedig semmifajta társadalmi kontrollról szó nem lehet. Nem azért, mert ezt Il lés Zoltán mondja, hanem azért, mert az a műfaj, amikor lemennek a barlangba - és itt vizes barlangokról van szó elsősorban , búvártevékenységet folytatnak, ott nem felügyelet, meg kívülről állnak valakik a felszínen. Ott lent, a mélyben egyetlenegy paran csnok van, aki a merülésvezető, és tőle függ nagyon sokak élete, meg attól, hogy vane kötélzet. Itt nincs szó semmilyen társadalmi egyeztetésről. Én tudom, hogy ön nem erre utal, mondhatja, hanem ön arra utalt, hogy itt a törvény tekintetében társadalmi e gyeztetés. Erre sincsen szükség. Ugyanis jelen pillanatban csalás van a hóhányóság következtében és az ál társadalmi egyeztetés következtében. Olyan, mint amiket önök csinálnak. Szófosás van csak (Novák Előd: Parlament!) , és nem a valóságnak, a helyzetnek a kezelése. Ugyanis a valóság arról szól, hogy kérnek engedélyt kutatásra, majd nem kutatásra használják az engedélyt, hanem a zsebükbe teszik a pénzt, és viszik a külföldi és a hazai búvárokat le a barlangba, és a Molnár Jánosbarlang esetében a közelmúlt ban haláleset is történt, azért többek között, mert nem megfelelő módon, alkalmatlan emberek csinálják, és a visszaélések tárháza az, ami a barlangkutatás révén az elmúlt időszakban történt. Semmilyen társadalmi egyeztetésre nincs szükség, hanem arra van s zükség, hogy a természetvédelmi törvényben végre felhatalmazást kapjon a kormányzat arra, hogy a rendeleteket megalkossa. És képzeljék el, megint csak az élet hozta többek között a Molnár Jánosbarlang ügyéből kifolyólag, ahol mindenfajta vállalkozók tetté k rá a kezüket, mindenfajta csalárd módon - el tudom mondani, hogyan történt - arra, hogy a vizes barlangot, amely világszám, egy főváros kellős
