Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1086 Amiért ez érdekes lehet: mi van azokkal a szerződésekkel, amelyek mondjuk, több évre szólnak? Mert ez is lehet. Az érdekes, és azért kér em önöket, hogy gondolják végig módosító indítvánnyal, mert egyoldalú a törvény megfogalmazása, hogy azt mondja, hogy a beszállító szállítani köteles. De akkor úgy korrekt, ha neki is adunk garanciákat a jövőre nézve. Tehát ezt én fontosnak tartom. Az érde kes, hogy a végelszámolástól eltérő szabályokat állapítanak meg. Nem tudom, mivel nem vagyok jogász, csak a kételyeimet tudom megfogalmazni, hogy egyetlen paragrafussal meg lehete azt oldani, hogy egy cégmegszűnésnél a végelszámolásra vonatkozó összes sza bályt automatikusan, csak arra hivatkozva, ha ez egészségügyi intézmény, akkor ez rá mind fölösleges, és nem vonatkoznak ezek a szabályok. Túl gyorsan törlik hivatalból ezeket a társaságokat. Én azt gondolom, ha átadták, a tevékenységeket átvették, pont az ért, hogy ne legyen konfliktus, lehet hogy a törlést nem kellene öt napon belül megvalósítani, ott már semmi nem történik, de ha vita van, még létezik a másik cég. Az előttem szóló képviselő úr és mások is beszéltek a magasabb vezetői státusról. Nekem ezze l az a gondom, hogy aki itt vezető, az új intézményben hogyan fognak számára magasabb vezetői megbízást adni. Urambocsá! két orvos igazgatója lesz majd a költségvetési intézménynek? Nem, tehát nem tudom. Megint azt mondom, hogy a pillanatnyi átvételkor leh et ez egy garancia a jövedelmére nézve, de itt a státust is ígérik. Tehát akkor vagy az egyik - és azt gondolom, hogy számukra nyilván az anyagiakban való jogviszony fenntartása a fontosabb, mint az, hogy ők továbbra is orvos igazgatóként szerepeljenek, me rt nyilván két dudás egy csárdában nem valószínű, hogy működőképes lesz. Ugyanígy vannak gondjaink, fenntartásaink, úgy, ahogy Szilágyi képviselő úr a bizottsági véleményben is elmondta, hogy a közalkalmazotti jogviszony… - óvatosan hadd kérdezzem: mi van azzal, aki nem tud közalkalmazottá válni valami egyéb szabály miatt, ami a közalkalmazottakra vonatkozik? Az ő esetükben, aki olyan korú, következik a kényszernyugdíj, de mi van a többiekkel? Munkanélküliek lesznek. Tehát ezt szintén problémásnak érzem, és azt gondolom, hogy jó lett volna egy mögöttes tanulmány, amit itt már valaki feszegetett. Nekem csak - mivel mondtam, hogy nem egészségügyi szakember vagyok - érzéseim vannak, hogy ezekben a társaságokban számosan lehetnek olyanok, akik nyugdíjkor után do lgoznak, mert a gazdasági területen erre nincs korlát. Tehát az általános szabály van, hogy nyugdíj mellett lehet vagy nem lehet, de ha nem nyugdíjas, akkor meg szolgálati időt szerez, és lehet akár 7080 éves korig is dolgozni, semmi nem kötelezi arra, ho gy hagyjon fel az adott szakma gyakorlásával. Itt, ha belépnek ebbe a közalkalmazotti rendszerbe és a költségvetési intézménybe, hitem szerint rájuk is igaz lesz az a szabály, hogy akkor nekik… - itt két kérdőjelem van: hogyan, kivel lehet pótolni. Lehet h ogy ebből nem lesz hiány, de csak a rossz érzésemet fogalmaznám meg. Ezek számomra mindmind azt mondják, hogy nincs kellően előkészítve, nem volt megfelelő egyeztetés. És az a rossz érzésem van, hogy ez a jogbiztonságba vetett bizalom, ez, ami már sokszor és sok törvény kapcsán előjött. Engedjék meg nekem - és én töredelmesen beismerem, hogy ez egy pikírt megállapítás , nincs is napirenden, ezért az elnök úrtól elnézést kérek, de végül is általános vitában vagyunk, azért mi megkaptunk egy olyan törvényjav aslatot, amely egészségügy, és kérem, nézzék el nekem, akkor nem kell megkeresnem, szerintem a hozzáértők úgyis tudják, hogy a kezünkben van ma már egy törvény, ami általános vitára vár, ami az egészségügy kérdéseit érinti, és ott például a Nemzeti Földala pról szóló törvényt is módosítják, és ebben a törvényben felhatalmazást kap ez a különleges nevű szervezet, ott pedig felhatalmazást kap a vagyon értékesítésére. Lehet hogy a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz, de ez - engedjék meg nekem mint kívülállónak - rossz érzés, még akkor is, ha azt még nem tárgyaltuk, és lehet, hogy abból is lesz egy új változat, de ez most egyelőre azt jelenti, hogy itt történik egyfajta, nem mondanám, hogy államosítás, mert száz százalékban állami tulajdonúak voltak, tehát ez íg y nem is helyénvaló kifejezés, hanem költségvetési intézménnyé válnak. Ezzel, hogy költségvetési intézménnyé válnak, egyszerűen szabad prédává válik a piacon a GYEMSZI