Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáró... - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
108 ellenőrzött forgalmazás címszó alatt a saját, mondhatjuk, hogy strómanjaik, ez csak megfogalmazás kérdése, de mondhatjuk azt is, hogy a saját maguk által kinevezett üzleti körök fölözzék le annak a hasznát, amiről itt beszélünk. Egyáltalán felmerül a k érdés, és erre szintén egy képviselőtársam módosító indítványa fog majd választ adni, hogy milyen alapon nemzeti az a dohánybolt vagy az a műintézmény, amibe most már berakják az idegen multicégek energiaitalát, berakják az idegen, külföldi cégek dohányter mékeit, és berakják az idegen, külföldi cégek alkoholtartalmú italait. Mi az, hogy nemzeti? Attól nemzeti, hogy önök elnevezik annak, és a saját üzlettársaik lenyúlják, lefölözik ennek a hasznát? Mintegy 7000 olyan üzlet volt ismeretes az előterjesztés els ő verziójának megjelenése előtt, ahol dohánytermékeket forgalmaztak. 7000 olyan dohányboltot terveztek önök, ami úgymond nemzeti cégér alatt fog működni. Ma az utolsó adatok szerint, amik 2012 végiek, mintegy 40 ezer eladóhelyen lehetett vásárolni hasonlók at. Nem mondom azt, hogy e 40 ezer eladóhely esetében az a cél, hogy mindenáron csak a dohánytermékekből és a kiskereskedelmi forgalom mintegy 3040 százalékát kitevő és itt szereplő egyéb termékekből profitáljanak. Nem azt mondom, hogy az a cél, hogy önma gában ebből tartsák fenn magukat. De az sem lehet cél, hogy ezen 40 ezer eladóhely esetében ennyi munkahelyet ilyen átmenet nélkül és ilyen kiegészítő lehetőségek nélkül gyakorlatilag ledózeroljanak profitvárakozások érdekében. Én még azt is mondom, hogy h a ez az előterjesztés azzal a címmel, azzal az indoklással került volna ide elénk, hogy fokozottabb állami ellenőrzést szeretnének ezen a piacon, és ez kiegészül nagyon szigorú fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel, és adott esetben, mondjuk, a reklámok szintj én is tiltják azt, hogy mi juthat el egy fiatalkorúhoz és mi nem; és itt nemcsak a dohányzásra gondolok, ahol egyértelmű tiltások és megengedések szerepelnek, de adott esetben, mondjuk, az energiaitalok hirdetési piacán is rendet tesznek, akkor azt mondtuk volna, hogy ez egy megfontolásra érdemes javaslat. De jelen esetben nem ez történik. Ráadásul az általános indoklásban olyan vérlázító, felháborító, arcpirító mondatok is találhatóak, miszerint a dohánytörvény részbeni hatálybalépése óta olyan igény is me gfogalmazódott, hogy a dohánytermékkiskereskedelmi tevékenység, és a többi, szerény mértékű fedezetét a termékkör bővítésével is elő lehessen segíteni. Ki fogalmazta meg azt az olyan igényt? Kérem az előterjesztőt, hogy ha mer, akkor válaszoljon erre: ki volt az, ki az az “olyan igény is megfogalmazódott” című kitétel mögött álló szürke, láthatatlan üzleti kör, aki ezt az igényt önök felé megfogalmazta? Ki az a lobbicsoport, aki el tudta érni, hogy egy ilyen színvonaltalan előterjesztést tegyenek le elénk az asztalra, és hogyan van képük ráírni erre azt, hogy ez a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szól, miközben trafiktörvény címszó alatt üzleti ágazatok lenyúlásáról szól a valóságban? (20.20) Látható, hogy ha csak a mai napon annyit megtettek v olna, hogy Mirkóczki Ádám képviselőtársam indítványát, amely a magzati élet védelmét szolgálta volna, átengedik, és legalább vitára méltóvá nyilvánítják, és nem szavazza le az összes fideszes képviselő, akkor lenne miről beszélnünk, meglenne az a közös erk ölcsi alap, aminek értelmében önök kinyilváníthatnák azt, hogy igen, bármit is szeretnének a fiatalkorúak vagy gyermekek dohányzási szokásainak visszaszorítása kapcsán. Ilyen ugyanakkor nem lelhető fel. Az egyik kezükkel eltörlik a lehetőségét is annak, ho gy a maga mélységében megvitassuk ezt a témát, amúgy pedig egy huszonhatodik módosítással elénk teszik azt, hogy alkoholt, energiaitalt és társait lehessen árusítani azokban a műintézményekben, amelyek semmilyen címszó alatt nem szolgálják a fiatalkorúak k özött terjedő káros szokások visszaszorítását. Még egyszer mondom, önök 7 ezer boltot terveznek. Az is nagyon fontos szempont, hogy a jelenlegi 40 ezer elárusítóhely dolgozó ival mi lesz. Ki kell emelnem, nem szempont, hogy kizárólag hasonló termékek értékesítéséből éljenek ezek, de lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy meg tudjanak maradni, hiszen jelen pillanatban Magyarországon a munkavállalók nagy részét, több mint
