Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
1054 No, egy szó mint száz, nem megyek vissza a munka törvénykönyve alapjaihoz a műszakpótlékkal foglalkozva - bár Bertha Szilvia hozzászólását köv etően megtehetném nyugodtan - vagy épp a szabadság megállapításával; tudják, azt, ami az átlagkereset meg a távolléti díj alapján ugyanazt jelenti. Gondolom, ezek szerint a jobbikos képviselőknek is ugyanezt jelenti, mint a fideszeseknek, magyarul azt, hog y ha az emberek kevesebbet keresnek, az semmit nem számít. De ez a konkrét példa nem egyedi példa, szeretném jelezni. Ez a konkrét példa, amiről Simon Gábor képviselőtársam szólt, számtalan más példával megtámasztható. Ilyen értelemben nyugodt lelkülettel azt mondhatom, és azt kell hogy mondjam, amit ő is mondott, hogy ha és amennyiben a munkaszerződések megkötésénél írásbeli jognyilatkozatok születnek, akkor az a minimuma a történetnek, hogy a munkaszerződések befejeztével vagy megszüntetésével hasonképpen ilyen típusú írásbeli jognyilatkozatoknak kell születniük. Egy szó mint száz, arra szeretném a figyelmüket felhívni, hogy ha van némi jóérzés és politikai előrelátás önökben, akkor gondolkodjanak el azon, hogy miért érdemes ezt a törvénytervezetet támogat ni. Egyszerű a történet: azért, mert pont olyan emberek sokaságáról szól, akik védtelenül állnak és kiszolgáltatottak adott esetben a munkaadók kényének és kedvének. S ennek a feltételrendszerét pedig önök alakították ki - most némit ebből korrigálhatnak. Arra kérem önöket, gondolják ezt végig. Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Schiffer András képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS ( független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselői támogatják a tárgysorozatbavételét ennek az indítványnak. Tisztelt Országgyűlés! Arról van szó, hogy onnantól kezdve, hogy a parlament elfogadta a kizsákmányolás törvénykönyvé t, teljesen törvényszerű volt - teljesen törvényszerű volt! , hogy tömegessé válnak olyan esetek, amelyeket itt Simon képviselőtársunk elmondott. Ma Magyarországon valakinek fel lehet mondani SMSben, fel lehet mondani szóban. Hiába van biztosítva a törvé nyben az, hogy bírósághoz lehet fordulni, nézzék meg azt, hogy ilyen esetekben milyen esélye van egy munkavállalónak, hogy például a felmondás szabályszerűségét bizonyítani tudja. A kizsákmányolás törvénykönyve elvileg most is tartalmazza azt, hogy hogyan, milyen indokolással lehet felmondani. Ha ez SMSben történik meg, szóban történik meg, milyen esélye van bíróság előtt egy munkavállalónak? Önök úgy fogtak hozzá már annak idején is ennek a törvénykönyvnek a megalkotásához, hogy úgy csináltak, mintha a mu nkaviszonyban párhuzamos, egyenrangú viszony lenne munkáltató és munkavállaló között. Úgy csináltak, mintha az újkapitalizmusban nem lenne alapvető tőkemunka ellentét. Ez nem így van! Önök továbbra is azt gondolják, hogy Magyarországot a kiszolgáltatottsá g fokozása árán lehet versenyképessé tenni. Tévedés! Egy olyan ország, ahol a munkavállalókat ilyen módon meg lehet alázni, ilyen módon gyakorlatilag és érdemben meg lehet fosztani a jogorvoslati lehetőségtől, és ilyen módon lehet fokozni a kiszolgáltatott ságot, egy ilyen ország nem lesz versenyképes. Az LMP meggyőződése szerint Magyarország akkor lesz versenyképes, ha a magyar munkavállalók ugyanolyan védelmet élveznek, mint a nyugateurópai munkavállalók; ha ugyanúgy lehetőség van arra, hogy a jól képzett munkaerő védett munkahelyeken, a méltóságának megőrzése mellett dolgozhasson. Véget kell vetni annak az időszaknak, hogy a kiszolgáltatottság növelése árán kívánják ezt az országot versenyképesebbé tenni. Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek soraiban.)
