Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - Vona Gábor (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - “Van-e élet az EU-n kívül?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VONA GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1013 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Vona Gábor, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: “Vane élet az EUn kívül?” cím mel. Vona Gábor képviselő urat illeti a szó. VONA GÁBOR (Jobbik) : Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány egy új kampányt indít az Európai Unió népszerűsítésére, és különösképpen a fiatalok körében kívánja népszerűsíteni az Uniót. Úgy lá tszik, nagy lehet a baj. Nagy is a baj, hiszen lassan tíz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz, és a foglalkoztatást az európai uniós csatlakozásunk óta egyáltalán nem sikerült javítani. A gazdasági mutatóink szinte mindegyike romlott, elképesztő méretű pr ofitot repatriáltak az itt lévő külföldi cégek az országból, az ideérkező források 43 százalékát tudjuk csak felhasználni, annak is nagy részét rossz célokra, és szintén egy jelentős részét pedig korrupció mellett. Egyes számítások szerint 80 000 milliárd forintjába került Magyarországnak 1990től az a folyamat, hogy az Európai Unióhoz igazítottuk a jogrendszerünket és a gazdasági szerkezetünket. Miniszterelnök úr nemrégiben arról beszélt, hogy az uniós csatlakozás számunkra egy történelmi kompenzáció volt, ahol NyugatEurópa egyfajta szociális érzékenységtől hajtva, jóvátette nekünk azt, hogy milyen sokat kellett szenvednie a magyarságnak a kommunizmus ideje alatt. Miniszterelnök úr, ezt szerintem én is, ön is, meg mindenki tudja, hogy nem igaz. Ez egy alja s gyarmatosítás volt, amelyért az összes kormánya és az ön kormánya is felelős. Nem azt kellene megkérdezni, hogy mennyi pénzt fizetünk be és mennyit kapunk vissza, és ebből levezetni majd az uniós csatlakozás mérlegét, ez nem mérőszáma az uniós csatlakozá sunk sikerének, hanem azt kellene megkérdezni, hogy hány munkahelyet hozott létre az uniós csatlakozás, és mennyit tett tönkre, hány vállalkozás jött létre és hány magyar vállalkozás ment tönkre az uniós csatlakozás miatt, mennyi pénzt fektettek be az unió s csatlakozásunk óta az országba, és mennyi pénzt menekítettek ki, mennyi profitot vittek ki ebből az országból. Tehát ha ezeket megvizsgáljuk, miniszterelnök úr, a kérdés már nem feltétlenül az, hogy mi lesz, ha Magyarország kilép az Európai Unióból, nyil vánvalóan ez fontos kérdés, de ennél sokkal súlyosabb és sokkal nyomasztóbb kérdés, hogy mi lesz, ha bennmarad Magyarország ilyen gyarmati státusban abban az Unióban, ahol egyre kevesebb önállósága van. Gyarmatként fogják Magyarországot számításba venni, é s erről előbbutóbb egy népszavazást kell tartani, ez nem elkerülhető, miniszterelnök úr, a népnek meg kell adni a jogot arra, hogy lassan tíz év távlatából eldöntse ((Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , hogy ez egy jó vállalkozás volt vagy lépre csalták. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Képviselőtársam! Ön nagyjából kéthavonta felteszi nekem ugyanazt a kérdés t, én pedig kéthavonta elmondom mindig ugyanazt a választ. Most is ezt fogom tenni, bár nem hiszem, hogy ez egy termékeny párbeszéd lenne az ország érdekeinek szempontjából. Tehát sokszor elmondtam, most is elmondom, van élet a földön az Európai Unión kívü l is, de több érv szól a belül, mint a kívül mellett, különösen most, hogy a következő hét évre az Unió megalkotta a költségvetését, és Magyarország annyi forráshoz jut, mint korábban még sohasem. (Dr. Józsa István: 20 százalékkal kevesebb!) Megállapítom, hogy Magyarországnak ma egyre több keresnivalója van az Európai Unióban, meg kell állapítanom, hogy az ezzel ellentétes integrációs javaslatokat felvető politika felelőtlen. Meg kell állapítanom azt is, hogy az Európai Uniónak ugyan számos hibája van, sok súlyos
