Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - Dr. Lenhardt Balázs (független) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Már megint bűnös nép a magyar” címmel - ELNÖK (Kövér László): - DR. LENHARDT BALÁZS (független):
1007 Képviselő úr, a múltat nem csak eltörölni nem l ehet, ahogy azt ötven éven keresztül a kommunisták próbálták, elfelejteni sem szabad, ahogy arra ön törekszik. Sőt, mindent pontosan a helyére kell tenni. Nekünk, magyaroknak és az itt élő kisebbségeknek, nemzetiségeknek vannak olyan szenvedéseink, amelyek összekötnek bennünket, és vannak, amelyek szembefordítottak egymással. Igen, sajnos volt olyan időszak a történelemben, amikor magyar és magyar közé ékelődött a szégyen. A kitaszítottak szégyene a megalázottság szégyene volt. A kitaszítók arcára a bűn ége tett szégyenfoltot, a többség pedig a tehetetlenségéért szégyellte magát. Ezekből a korszakokból, például ’44 tavaszából, amikor magyarokat és magyar zsidókat fordítottak egymás ellen, mindannyian láthattuk, megtapasztalhattuk és okulhattunk is belőle, ha a nemzeti szolidaritás szövetét bárhol is elvágjuk, vagy engedjük, hogy egy durva mozdulattal elszakítsák, akkor törvényszerű, hogy az utolsó szálig felbomoljék. Éppen ezért a magyar kormány Szent István szellemében gondoskodik arról, hogy hazánkban valame nnyi nemzeti, etnikai és vallási kisebbség tiszteletet és megbecsülést élvezzen. Mi olyan hazát szeretnénk, mely megvédi az előttünk járt nemzedékek által ránk hagyományozott sokszínű kulturális örökséget, hiszen igazi létünk abban van, amit közösen alkott unk, nem abban, amit elpusztítottunk. Szövetséget szeretnénk valamennyi hazánk fia között, a most élők, a már holtak és a még meg sem születettek között nemre, származásra és vallásra való tekintet nélkül. Otthont, melyben mindenki érezheti, amiről mindenk i tudhatja, hogy Magyarország valamennyi polgárára számít, és a nemzet valamennyi polgára számíthat erre az országra. Képviselő úr, szeretném emlékeztetni önt arra is, hogy Magyarország Alaptörvénye minden korábbinál szélesebb állampolgári jogokat biztosít . Deklarálja az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, és ezeket az alapvető jogokat minden polgártársunk számára bármely megkülönböztetés nélkül biztosítja. A kormány minden olyan magyar polgár juttatását növeli, akik tartós időtartamú szabadságelvonást szenvedtek el a XX. századi kommunista és nem kommunista diktatúrák áldozataként. Hasonlóan a holokauszttúlélők életjáradékemeléséhez idén és jövőre is 5050 százalékos emelést biztosít részükre. A kormány többször deklarált törekvése, hogy a XX. századi magyar történelem sötét korszakainak egyre kisebb számban közöttünk élő túlélői méltón emlékezhessenek a múltra, és az általuk elszenvedett sérelmek és megpróbáltatások ellentételezéseként nyugodt, békés idő skort élhessenek meg. Ebben az országban még egyszer nem nyerhet teret olyan kirekesztő eszme, amelynek jegyében származásuk, vallásuk, etnikai hovatartozásuk vagy osztálybesorolásuk miatt üldöznek embereket. Felszólítom önt tehát, hogy ilyen sértő kérdése kkel a jövőben hagyjon fel, és ne uszítsa egymás ellen aljas politikai haszonszerzés céljából magyar honfitársainkat. (Nagy taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Ismét a képviselő urat illeti a szó. DR. LENHARDT BALÁZS (független ) : Természetesen a leghatározottabban visszautasítom az aljas uszítást és gyűlöletkeltést, amit megpróbált a számba adni (Moraj, felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok soraiban, köztük: Azt csinálod pedig.) , és ezáltal a választ sem fogom tudni elfogadn i. Aki ebben az országban él, és nem teljesen vak, az pontosan látja, hogy a különböző holokausztmegemlékezések akár hetente többször követik egymást, és míg Trianon a mai napig égő sebként lüktet a nemzet testé ben, addig valahogy azt a kérdést, ami a magyarság legnagyobb sorstragédiája, és a történelmi távlatban sem sokkal korábban történt meg, valahogy nem kezelik megfelelően. Nem véletlen, hogy ön a válaszában sem válaszolt semmit azokra a felvetésekre, amit a z utódállamok vonatkozásában tettem, ahol a mai napig másodrendű vagy harmadrendű állampolgárként élnek a magyarok. 93 évvel a gyalázatos békediktátum után van, ahol a magyar
