Országgyűlési Napló - 2012. évi téli rendkívüli ülésszak
2012. december 17 (250. szám) - Mile Lajos (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Milyen adós a magyar állam?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MILE LAJOS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
65 Mile Lajos (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Milyen adós a magyar állam?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszö nöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Mile Lajos, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “Milyen adós a magyar állam?” címmel. Mile Lajos képviselő urat illeti a szó. MILE LAJOS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem is oly rég egy azonnali kérdésben firtattam, hogy a kormányzat milyen egységes szempontrendszerrel rendelkezik a multinacionális nagy cégekkel megkötött úgynevezett stratégiai szerződések esetében. Válaszában torz nak tartotta azt a szemléletet, amely úgymond igyekszik szembeállítani a nagy vállalatokhoz való viszonyt a kis- és középvállalkozásokkal való bánásmódban. Akkor pár tény az eligazításhoz. Az Európai Bizottság 2011/7es irányelve rendelkezik a késedelmes f izetések szabályozásáról. Ezt az irányelvet 2013. március 16ig kell a magyar joganyagba beépíteni. Esetünkben jóval többről van szó, mint egy jogtechnikai kötelezettség végrehajtásáról. Ha megnézzük a statisztikát, a kincstári kifizetések esetében jelentő s elmaradásokat tapasztalunk. A tartozás pontos összege 2010 májusában 23 milliárd 794 millió forint volt. 2012 októberében ez már 68 milliárd 274 millió forintot tesz ki. Nem csupán a tartozás mértéke elképesztő, hanem a növekedés mérté ke is aggasztó, ez azt jelenti ugyanis, hogy rengeteg kis- és középvállalkozás vár hiába a pénzére. Így veszélybe kerül a létezésük, magyarán: nem tudnak megélni. A gazdasági szereplőknek egy olyan köréről beszélünk, akik az aktív foglalkoztatásból több mi nt 70 százalékot vállalnak. A tartozások miatt a helyzetük kilátástalanná válik, s velük együtt kilátástalanná válik mindazok helyzete, akiknek megélhetése a kis- és középvállalkozások sorsától függ. A nagy multinacionális cégekkel szemben a kormányzat a p artnerség, a kedvezményezés talaján áll, a kis- és középvállalkozásokat pedig ellehetetleníti. Kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy hol tart az irányelv átültetése. Mikor teljesíti a magyar állam a kis- és középvállalkozásokkal szembeni kötelezettségei t? Enélkül milyen alapjai vannak a támogatásról zengő nyilatkozatoknak? Kinek is torz a szemlélete, tisztelt államtitkár úr? Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. DR. C SÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy a késedelmes fizetések a kicsi és a nagy vállalatok számára egyaránt problémát jelentenek, de egy kisebb vállalat nyilvánvalóan nehezebben tud ezzel megbirkózni. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011es EUirányelv átültetése rendkívül fontos, amelynek a határideje egyébként 201 3. március 16. Az irányelvnek a vállalkozások egymás közötti viszonyára vonatkozó részét Magyarország a polgári törvénykönyvvel ülteti át. Az irányelvnek a vállalkozások viszonylatában 2013. december 31ig a hatályos Ptk. módosításával teszünk eleget, ezt követően pedig az előreláthatóan 2014. január 1jén hatályba lépő új Ptk.val. Az új Ptk. javaslatát a kormány 2012. július 11én terjesztette be az Országgyűléshez. A törvényjavaslat záróvitája és elfogadása 2013 februárjában várható. A törvényjavaslat má r az irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz a vállalkozások egymás közötti késedelmes teljesítésére vonatkozóan. Ekként tartható az irányelv gyakorlatba való átültetésére előírt határidő. Az irányelvnek az állami szféra tartozásaira vonatkozó rendelk ezéseit az
