Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 10 (248. szám) - Magyarország Alaptörvényének harmadik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VARGA GÉZA (Jobbik):
4939 Tehát én akkor nyugodnék meg, ha itt azt hallottam volna a miniszter úrtól vagy az államtitkár úrtól, hogy egyébként az eddig tárgyalt javaslatot visszavontuk, és annak alapján kezdün k egy egészen újat, ami ezt teljesíti. De mi abban a hiszemben vagyunk, és azt hiszem, hogy nem tévedek, hogy amint a jelenlegi alaptörvényben sor kerül arra, hogy kétharmados törvénnyé váljon a földtörvény és az azzal kapcsolatos esetleges egyéb törvények vagy annak passzusai, akkor februárban feltehetően elkezdjük a módosító indítványait szavazni annak a földtörvénynek, amelynek ebben az első szakaszában járunk. A Jobbik véleménye az, ebben eltér a kormánypártok véleményétől, hogy mindazt, amit nagyon szé pen megfogalmaz ennek a földtörvénynek a célja, azt szerintünk nem teljesíti, és ezért érezzük úgy, hogy most ez a kétharmad nem egy általunk ismeretlen, de pozitívan várt törvénynek adandó kétharmad, hanem egy általunk jelenleg elutasítottnak adott kéthar mad. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Varga Géza képviselő úr, Jobbik. VARGA GÉZA (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Először is ahhoz szeretné k csatlakozni, amit miniszter úr ékesszólóan ecsetelt, hogy miért fontos, hogy ez a földet és a mezőgazdasági termelést szabályozó törvény kétharmados legyen, megteremtve ezzel a biztonságát a termelési feltételeknek. Említette azt, hogy többről van szó, m int mezőgazdasági termelőeszközről, itt az anyaföldről van szó, a hazánkról. Ebben a vonatkozásban örömmel csatlakozom a miniszter úrhoz, mert mi is így gondoljuk, és valójában azzal, hogy ezt kiemelten kezeljük, teljes mértékben egyetértünk. Vanna k azonban feltételeink ahhoz, hogy az örömünk osztatlan legyen, és teljes mértékben egyet tudjunk ezzel érteni. Ezek az ellenérzéseink pedig abból adódnak, ami részben az expozéban elhangzott - ahogy már említettem a kisebbségi vélemény kapcsán , hogy úgy beszélünk a földforgalmi törvényről, mintha az már egy elfogadott és kész tény lenne, holott ez közel sem az. Tehát hiányoljuk, illetve kifogásoljuk azt, hogy egy olyan törvényt rögzítünk be kétharmadra, aminek még nem tudjuk a végső kimenetelét. Ez állás pontunk szerint egyáltalán nem a kabát varrása a gombhoz, merthogy azt tudnunk kell az eddigi tapasztalatainkból, hogy mi a szándék azzal a több mint 200 módosító javaslattal. Jakab képviselőtársam is a földtörvényt ecsetelte, dicsérte, mi a jelenlegi form ájában egyáltalán nem tudjuk osztani ezt a dicsérő hangvételt. Az a több mint 200 módosító javaslat nem ad választ azokra a kérdésekre, amit részben Balczó képviselőtársam is felvetett, nem ad védelmet a külföldiek, a tőkével rendelkező földéhes külföldiek és a hazai spekulánsok ellen sem. Ezzel, hogy a tagállami állampolgárt külföldi tagállami állampolgárnak nevezi, ezzel álláspontunk szerint még nem védtük meg azt a földet. De számos más probléma is van a jelenlegi földtörvénnyel, nevezetesen a helyben la kás kérdése. A helyben lakás kérdése mellett makacsul kiáll a kormány. Az eredeti földtörvény, tehát a ’94es földtörvény még a helyben lakót valóban a településen élőnek nevezi, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, illetve azok a pályázatok bővítették ki ezt a kört a 20 kilométeres körzetre. Nos, ezt sem rendezte, nem tudjuk, hogy az ennek a módosítására beadott javaslatoknak - mindegy, igen, valóban a kormánypárt részéről is van ilyen javaslat, az ellenzék részéről is - mi lesz a végkimenetele, hogy hajla ndóe ahhoz a kormány hozzáállni, hogy valóban megvane az a szándék, hogy egy olyan tökéletes földtörvény jöjjön létre, amelyik aztán méltó lesz a kétharmados bebetonozásra. De ha továbbmegyek: a helyi földvédelmi vagy földhasznosítási bizottságok, nem eg yértelmű az elnevezés a törvényben sem, mi lesz ezeknek a sorsa? Sokan kifogásoltuk már az általános vitában azt, hogy csak véleményezési jogot ad a helyi közösségeknek, és erre mi a helyi közösségeknek a véleményezés joga helyett az együttdöntési jogot ja vasoltuk, és azt szeretnénk, hogy az menjen át.