Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 11 (249. szám) - Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz):
5051 az adózási kérdések, a forráselosztási kérdések, valamint a vállalkozói támogatási rendszerekhez kapcsolódó egyes tör vények kiegészítése, a hatálybalépésük törvénykezési elemei, ezért a bizottság úgy foglalt állást, hogy 18 igen és 2 ellenvélemény mellett általános vitára alkalmasnak tartja. Bízom benne, hogy a parlament is ekként foglal majd állást, és vele együtt az el fogadását, a megvitatását is tulajdonképpen maga a parlament teljes egészében támogatni fogja. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! Most következnek a frakciók 3030 perces, valamint a független képviselők mindösszesen 8 perces időkeretben történő felszólalásai. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Elsőként Puskás Imre képviselő úr jelentkezett, Fidesz. DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a z előttünk fekvő törvényjavaslat a parlamenti munkának talán nem a legelegánsabb és legcizelláltabb formája, ezt úgy szoktuk emlegetni, hogy salátatörvény, amit azért teszünk, mert valóban a különböző területeket szabályozó és első ránézésre messze egymást ól távol eső területeket szabályozó törvények módosítása kerül ilyenkor elénk. Ha csak felemlítünk kettőt, bár képviselőtársam is említett néhányat, de szélső értékként a közgyűjteményeket szabályozó törvény és a nyugellátásokat szabályozó törvény, ezek vi szonylag távol eső tárgykörhöz tartozó kérdések, azonban kétségtelen, hogy ez idő tájt, amikor a törvénykezési időszakot éljük, amikor egy következő év költségvetésének a számait fogadjuk el, a költségvetést fogadjuk el, akkor nyilvánvalóan tudjuk azt is, hogy a mögött a költségvetés mögött a bevétel és kiadás oldalán számos olyan jogszabály nyugszik, számos olyan jogszabály rendelkezéseit kell ennek megfelelően ezzel harmóniába hoznunk, amely nem történhet másképpen, mint hogy ezeknek a jogszabályoknak a m ódosítását a Ház elé hozza a kormány, és ezek módosításáról kell tárgyalnunk, jobb esetben ezek elfogadásáról kell döntenünk. Ez egyébként nem egy új fejlemény a parlamentarizmus történetében. Nyilván azok a képviselőtársaim, akik sok ciklussal ezelőtt is itt voltak a Házban, még inkább alátámaszthatják, hogy ez korábban úgy történt, hogy a költségvetési törvény végén kerültek a Ház elé, illetve a költségvetési törvény fejezeteiben megtörtént ezeknek a szükséges módosítása, azután pedig az Alkotmánybíróság foglalt úgy állást, hogy ez nem egy megfelelő eljárás, és ezt követően történik, most már hosszabb ideje, a költségvetési törvénytől elkülönítve azoknak a jogszabályoknak, törvényeknek a módosítása, amelyek ilyenfajta előkészítését jelentik a következő év megalapozott költségvetésének. Most, ahogyan elhangzott, 46 jogszabály, törvény módosítása fekszik előttünk. Nyilvánvalóan egy általános vitában nehéz is volna ezt pontról pontra végigtekintve beszélni ezekről a módosításokról és ezeknek a módosításoknak a céljáról. Különösen azért azt is figyelembe kell vennünk, és célszerű leszögeznünk, hogy ez a megalapozó törvény a második megalapozó törvény a költségvetéshez, hiszen egy korábbi időszakban, ha úgy tetszik, már azokat a fajsúlyosabb kérdéseket, amelyek v alóban az adórendszer lényegét érintették vagy az államháztartás lényegét érintették, ezeket a jogszabályi változásokat már korábban megtárgyaltuk, a parlament azokról korábban döntést hozott. Ilyen értelemben most ez a má sodik alkalommal vagy második körben elénk kerülő, költségvetést megalapozó törvénycsomag már sokkal inkább tényleg számos esetben technikai jellegű szabályozást tartalmaz, technikai jellegű módosítást tartalmaz, azonban nyilvánvalóan ezek a módosítások el kerülhetetlenül szükségesek annak érdekében, hogy a jogszabályokat alkalmazni tudjuk, hogy a jogszabály alkalmazói ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy valamiféle tanácstalanság kerüljön eléjük, vagy az legyen úrrá rajtuk, hiszen nyilvánvalóan előállhat, ho gy azok a szabályozások, szabályozásváltozások, amelyek időközben megtörténtek, némi koherenciazavart vagy némi ellentmondást keletkeztettek a jogszabályok rendszerében. Ezek között a változtatások,
