Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről, és beszámoló az intézmény működéséről szóló beszámoló, valamint az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről, és beszámoló az intézmény működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szó... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
981 A Nemzeti fejlesztési terv a 20042006os költségvetési időszakra 700 milliárd forint uniós forrást jelentett, amely természetesen hazai társfinanszírozással társult az ország számára. A 700 milliárd forintból mintegy 20 ezer projekt valósult meg. Az ellenőrzés aktualitását adta, hogy 2010ben megkezdődött a Nemzeti fejlesztési terv programjainak zárása és elszámolása az Európai Bizottsággal. A programok záró jelentése szerint az új és a megőrzött munkahelyek száma együttesen 34 ezer körül alakult, de az ellenőrzési tapasztalatok szerint a programoknak inkább a munkahelymegőrzési hatása érvényesült. A munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés megállapításai szerint a feketefoglalkozási esetek száma 20072010 között drasztikusan csökkent. A feketegazdaság visszaszorítása, a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében javaslatot fogalmazott meg az ÁSZ a hatósági ellenőrzés középtávú stratégiájának kidolgozására, az ellenőrzési kockázatokat - és ideértve a korrupciós kockázatokat is - kezelő kiválasztási rendszer kialakítására, valamint a felügyelőktől elvárt ellenőrzési teljesítmény meghatározására. A jelentés javaslatai alapján a nemzetgazdasági miniszter a törvényi előírásoknak megfelelően megh atározta és a Nemzetgazdasági Közlönyben közzétette a munkaügyi ellenőrzés irányelveit. A légszennyezés elleni és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásainak vizsgálata kapcsán az ÁSZ megállapította, hogy hazánk a légszennyezés csökkentése, illetve a klímavédelem körében vállalt nemzetközi kötelezettségeit, valamint az EUirányelvekben meghatározott előírásokat alapvetően teljesítette. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a közlekedés okozta szállópor- és széndioxidkibocsátás nőtt. A jelentés fe ltárta, hogy a kiotói jegyzőkönyv alapján kialakult nemzetközi emissziókereskedelmi rendszer pénzügyi előnyeit hazánk nem teljes körűen használta ki, mert az eladható kibocsátási egységeket csak részben értékesítette. Ennek következtében a zöldberuházási r endszer keretében az energiamegtakarításra és ezzel a kibocsátás csökkentésére csak korlátozott pénzeszközök álltak rendelkezésre. A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének és gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzése kapcsán kiemelendő, hogy az ÁS Z stratégiája a helyi önkormányzatok ellenőrzésében a pénzügyi kockázatok feltárására helyezi a hangsúlyt. Az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 20072010 között romlott, a pénzügyi egyensúlyi helyzetet jellemző mutatószámok együttesen és az egyes önkormányzati típusoknál különkülön is kedvezőtlenül változtak. (13.20) A pénzügyi egyensúly megbomlásához hozzájárult a megyei önkormányzatoknál a központi forrásszabályozás kedvezőtlen változása, míg a megyei jogú városi és a városi önkormányzatoknál a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek csökkenése, a folyó kiadások, folyó bevételek növekedési ütemét meghaladó mértékű emelkedése, valamint 2010től az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások növekedése. Ahogy elnök úr is említette, a városok pénzügyi helyzetére kedvezőtlen hatással volt az EU pályázati lehetőségei által kiváltott fokozott beruházási tevékenység. Az önkormányzatok 2010 végén fennálló kötvény- és hiteltartozásának 85 százaléka a 2014től kezdődő időszakot terheli, amely a jelenlegi kondíciók ismeretében jelentős árfolyam- és kamatkockázatot jelent. Az ÁSZ elnöke 2011. novemberi levelében felhívta a kormány figyelmét a pénzügyi egyensúly megteremtése, fenntartása érdekében az önkormányzati felelősség erőteljes érvényesíté sét szolgáló szabályzat megalkotására, a feladat- és hatáskörök áttekintésére, az állami és az önkormányzati kötelező feladatok, valamint a finanszírozási felelősség egyértelmű elhatárolására. Az ellenőrzéseket támogató jogi tevékenység, valamint a hatóság okkal való együttműködés terén megemlítendő, hogy az ÁSZtörvény olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek segítik az ellenőrzések hatékonyságát és a megállapítások hasznosulását. Kiemelném itt a javaslatok kikényszeríthetőségét biztosító intézkedésitervk észítési kötelezettséget és a figyelemfelhívó levél intézményét. Az ÁSZtörvény 1. § (5) bekezdése által biztosított általános felhatalmazással élve az ÁSZ nem tesz szükségszerűen feljelentést, hanem az általa feltárt, de az ellenőrzési eszközeivel
