Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
970 felelőssége. Olyan szabályozást akarunk, hogy ne lehessen a korlátolt felelősséggel visszaélni, a korlátolt felelősség mögé bújva megkárosítani egyébként jogkövető embereket, vállalkozásokat. Azt is ja vasoljuk, hogy ha a törzstőke nem elegendő a gazdasági tevékenység folytatásához, legyen meg egy helytállási kötelezettség a tagok oldalán. El tudjuk képzelni azt is, hogy egyes szerződéstípusoknál maximáljuk a fizetési határidőket. Ugyanakkor a tisztesség es gazdálkodási viszonyok ellen hat, hogy a kártérítési felelősség körében a károkozó által előre nem látott károknál kizárja a felelősséget a kódex, és megnyitja a felelősségkizárás lehetőségét a súlyosan gondatlanul, illetve bűncselekménnyel okozott káro k esetében. Szeretnénk elmondani azt is, hogy az új polgári törvénykönyv nem kezeli megfelelően azokat az eleve erőfölényes helyzeteket, amelyek a mezőgazdasági kistermelők és a felvásárlók, nagykereskedők között kialakulnak, nem is foglalkozik külön ezekk el a speciális viszonyokkal. Az új Ptk. szerint csak akkor lehet megtagadni jogszerűen egy szerződéskötést, ha bizonyítja a fél, hogy a körülmények változása nem tartozik a rendes üzleti kockázatok körébe. Éppen az erőfölény kiegyenlítését szolgálhatná az előszerződések rendszere, hiszen ez megint csak a kistermelőket, illetve a beszállítókat védené. Az LMP elkötelezett abban a tekintetben, hogy egy új szövetkezeti modellre van szükség. A jelenlegi Ptk.tervezet egy olyan modellt vázol fel, ami nem a tagi ö nkormányzatiságon, részvételen és ellenőrizhetőségen alapul, hanem ehelyett a gazdasági társaság és a klasszikus szövetkezés hibridjét támogatja. Mi egy olyan szövetkezeti modellt támogatunk, amely a merev termékpályás szövetkezés helyett elsősorban a házt áji termelői kör számára nyitja meg vagy teszi elérhetővé a szövetkezés lehetőségét. Végezetül szeretnék szólni arról, hogy a XXI. században egy magánjogi kódexnek reagálnia kell a természeti erőforrások végességére, arra, hogy ne használjuk túl ezt a boly gót, ne használjuk túl a földet, a vizet és a levegőt. Reagálni kell a jövő generációk, a még meg nem születettek érdekeinek védelmében. Éppen ezért elfogadhatatlan a számunkra, hogy a kártérítési jog eleve kizárja az előre nem látható károkért viselt fele lősséget. Említek még egy példát, amelyik nem kezeli kellőképpen a környezeti kár jelentőségét. A veszélyes áruk fuvarozásánál a hagyományos zálogjog intézményét tartalmazza a kódex, ugyanakkor mondjuk, egy vegyszeres tartálykocsi esetében a környezeti kár elhárítási költsége sokszorosa a szerelvény értékének. Felelősségbiztosítás esetén a javaslat csak olyan károk alól mentesít, amelyért a károkozó jogszabály szerint felelős. Mi a helyzet egy olyan esetben, mint például a MAL Zrt.nél, a kolontári vörösisz apömlésnél, ahol nem is állapítható meg pontosan a jogszabályi kötelezettség, vagy nehezen megállapítható, adott esetben túlságosan sok szereplő között terítődik szét? Problémát jelent a számunkra az, hogy a veszélyes üzemi felelősség, illetve a termékfele lősség körében is ez az általános szabály érvényesül, tehát az előre nem látható károkért ki lehet zárni a felelősséget. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a veszélyes üzemi felelősség szabályozási javaslata nincs összhangban a környezetvédelmi törv ény 101. §ával. A környezetvédelmi törvénnyel összhangban kell a polgári jogi felelősséget is meghatározni. Azt javasoljuk, hogy a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint, tehát például egy vörösiszaptározónál, feleljen az is, aki az emberi környeze tet veszélyeztető tevékenységével másnak vagy bármely környezeti elemben, rendszerben kárt okoz. Amikor filozófiai fordulatot követelünk a magánjogban is az ökológiai válságra figyelemmel, akkor egy lényeges állomása ennek az, hogy ilyen esetekben nem a má snak okozott kárról beszélünk, mint a hagyományos magánjogban, hanem történetesen például a környezeti elemekben okozott kárt tartjuk a fókuszban, egész egyszerűen azért, mert például egy vörösiszapömlés vagy egy vegyszeres tartálykocsinak a balesete adott esetben olyan károkat idéz elő, ami az utánunk következő generációk életét, életminőségét is károsítja. Szeretném külön hangsúlyozni azt, hogy gyakorlatilag nem fog célt érni a termékfelelősség rendszere akkor, ha az előre nem látható károkért a felelőssé get egy magánjogi szabályozás kizárja. Az LMP elkötelezett abban, hogy Magyarországon meg kell valósítani az élelmiszerönrendelkezést, olyan viszonyokat kell kialakítani, hogy minden egyes ember ebben a hazában pontosan tudhassa
