Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
968 Tisztelt Országgyűlés! Akkor, amikor az emberi méltóság védelmére kívánunk keresni polgári jogi eszközöket, akkor kiemelt figyelmet kell fordítanunk a zokra a társadalmi csoportokra, amelyek érdekérvényesítő képessége a leggyengébb. Az, hogy egy országban, egy demokráciában milyen erős a jogrend, illetve milyen erős a demokratikus elkötelezettség, az leginkább abban mutatkozik meg, hogy egyébként a köz h ogyan viszonyul a leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező társadalmi csoportokhoz. Ma Magyarországon több mint 31 ezer honfitársunk áll kizáró gondnokság alatt, és több mint 22 ezer honfitársunk áll korlátozó gondnokság alatt. Ezt azért fontos elmondani, mert bár a Ptk. tervezete több tekintetben alapvető és progresszív fordulatot jelent a hatályos Ptk.hoz képest, mégsem követi minden tekintetben a hatályba nem lépett 2009es Ptk.tervezet majdhogynem forradalmi újítását, ami humanizálná a korl átozó, illetve kizáró gondnokság alatt élő embertársaink alapvető viszonyait. A Lehet Más a Politika abból indul ki, hogy akkor, amikor a cselekvőképességi szabályokhoz nyúlunk hozzá, első helyen tekintettel kell lennünk a fogyatékossággal élő személyek jo gairól szóló, előttem már idézett ENSZegyezmény 12. cikkelyére, amely rögzíti, hogy a fogyatékossággal élő állampolgárok számára biztosítani kell azt a jogot, hogy cselekvőképességüket másokkal azonos alapon gyakorolják. Az az alapvető problémánk, hogy ad dig, amíg létezik a teljes korlátozás intézménye, és legfeljebb ennek a felülvizsgálatára egy nevetségesen hosszú idő, tíz év elteltével kerülhet sor, alapvető humanizálásról ezen a téren nem beszélhetünk. Kifogásoljuk azt, hogy a támogatott döntéshozatal jelenleg nem valódi alternatívája a helyettes döntéshozatalnak a törvénytervezet szerint. A támogatott döntéshozatalnak egy részletesebb kidolgozását szeretnénk elérni. Erre vonatkozóan szeretnénk benyújtani javaslatokat. A támogatott döntéshozatal nem fel el meg azoknak az elvárásoknak, amelyek e jogintézményt a gondnokság tényleges alternatívájává avatnák. A tervezetben ugyanis a támogatott döntéshozatal nem a gondnokság alá helyezés alternatívája, azzal szemben semmilyen elsőbbséget nem élvez. Szeretnénk utalni arra is, hogy számunkra az elfogadható, ha a támogatót a fogyatékos személy választja ki, ezért akár az is lehetséges a jogszabálytervezet alapján, és ezt kifogásoljuk, hogy a gyámhivatal a fogyatékos személy választását nem veszi figyele mbe. Mi azt szeretnénk, hogy minden egyes esetben a fogyatékos személyek választását, kéréseit tekintetbe kelljen venni, és erre elvi előírást tartalmazzon a magánjogi kódex. Régi probléma a gondnokoltak, az egész gondnoksági rendszer kapcsán, hogy a magán jogi szabályok nem tartalmaznak semmiféle előírást arra, hogy a gondnok maximálisan hány gondnokolt gondját viselheti, illetve maximum milyen földrajzi távolságra helyezkedhet el a gondnokolttól. Ez azért lényeges probléma, mert praktikusan illuzórikussá t eszi, nem engedi kiteljesedni a jelenlegi gondnoki intézményt sem. Fontos az, hogy az emberi méltóságot védjük a különböző családi és öröklési jogi viszonyokban. Szemben Rubovszky képviselőtársammal, én kifejezetten üdvözlöm azt, hogy a családjogi könyvben került végre elhelyezésre az élettársi kapcsolatok szabályozása. Ugyanakkor, ha védjük a személyek emberi méltóságát, ha elkötelezettek vagyunk abban, hogy ebben a politikai közösségben valamennyien egyenjogúak vagyunk, akkor nem vitathatjuk el az élettár sak örökbefogadási jogát akkor, amikor az egyik élettárs vér szerinti gyermekének az örökbe fogadhatóságáról van szó. Tessék belegondolni, világnézeti különbségektől függetlenül, hogy milyen tragédiához vezet az, amikor akár egy azonos nemű, akár egy külön nemű élettársi kapcsolatban az egyik szülő vér szerinti gyerekét ketten nevelik, aztán a pár egyik tagja meghal, és nincs lehetőség arra, hogy megfelelő, szeretetteljes kapcsolatban a gyermek érdekei élvezzenek elsőbbséget. Kifogásoljuk továbbá azt, hogy az örökbefogadást a törvényjavaslat a közügyektől való eltiltás esetében azonnal kizárja, tehát a közügyekre méltatlanság egyben az örökbefogadás intézményéből is történő kizárást jelent; és nem értjük azt, hogy miért kell az örökbefogadhatósági korhatárt 18 évről 25 évre emelni.
