Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
962 a végén odabiggyesztve, egyébként törvényi feltételt nem is kimerítve szerepel egy ilyen csonka felsorolás arról, hogy milyen uniós irányelveknek való megfelelést tartalmaz. Szerintem sokkal méltóbb lenne, ha ezt egy külön jogszabályban jelezn énk, de nem látjuk szükségesnek, hogy ez itt megjelenjen. A liberális vadkapitalizmus vadhajtásai elleni fellépés keretében nézzük meg, hogy a társaságok körében vajon elég megoldást jelente az, hogy 3 millió forintra emelkedik, mondjuk, egy gazdasági tár saság, egy kft. törzstőkéje. Határozott válaszunk az, hogy nem. Tehát itt újra kell gondolni a rendszert, mégpedig úgy, hogy azt a fajta tisztességtelen, csalárd magatartássorozatot, amely jellemez sajnos tömegesen olyan vállalkozásokat, amik tulajdonképp en abból élnek, hogy ez a korlátolt felelősség valójában felelőtlenséget jelent, úgy gondoljuk, hogy a valódi fedezet és a valódi felelősség megteremtését a konszernjogi szabályok még szigorúbbá tételével kell megoldani. Hiszen most is teljes felelősséggel tartozik az, aki mondjuk, visszaél egy társaság korlátlan felelősségével, tehát úgy köt szerződést, tudja jól, hogy úgy rendel meg nagyon nagy volumenű építési munkát vagy áruszolgáltatást, amelyről tudja, hogy nem fogja megfizetni. Majd pedig, ha mégis b íróság elé kerül az ő háttérfelelőssége mint tulajdonos és ügyvezető, akkor a bírói gyakorlat elég gyakran megbicsaklik és nem szankcionálja, tehát nem érvényesül a teljes felelősség szabálya. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezt sokkal erőteljesebbé kell tenni. Az, hogy felszámolás alá kerülő cég vezetője három évvel az ilyen esemény után már céget vezethet, úgy gondoljuk, szintén nem jó, tehát jelentősebb időtartamú eltiltást látnánk szükségesnek, legalább tíz évet, és minimálisan a más társaságokban álló részes edéseinek nyilvánosságra hozatalát, hiszen itt olyan közérdekről van szó, amely elkerülhetetlenné teszi ennek az érdeknek, az ilyen típusú csalárd magatartásnak a nyilvánosságra hozatalát. Áttérve most itt a következő könyvre, tehát a kötelmi jog világába, mindenképpen szintén sokkal radikálisabb változás kell, sokkal erősebb garanciák kellenek a fogyasztói kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében az általános szerződési feltételekkel szemben. Nagyon helyeselhető irányokat tartalmaz a javaslat, igen széle sre húzza a tisztességtelen kikötések körét, és még az is nagyon jó, hogy közérdekű keresettel támadható, vagy a megtámadási jogot kizárja. De például el kellene gondolkozni a szerződések megtámadása egyéves időtartamának akár a kétévesre történő emelésérő l, hiszen sok esetben egy év után derülnek ki olyan jellegű megtévesztési elemek, amelyek miatt egy fogyasztó csak később kerülhet abba a helyzetbe, hogy megvédje jogos érdekeit. Érdemes volna azon is elgondolkodni, hogy a közvagyont érintő ügyben lényegéb en minden polgár mint tulajdonostárs kaphassa meg a szerződés érvénytelensége megállapítási jogosultságát. Itt a jogos érdek vagy jogi érdek igazolásával a jelenlegi szabályozás keretei között nagyon sokan elesnek ettől a lehetőségtől, olyanok, akik egyébk ént szívügyüknek tekintik a közvagyon megvédését. Fontos erénye azonban a javaslatnak az, hogy a kellékszavatossági szabályokban az elévülést egy évre emeli fel, illetve egyáltalán a fogyasztói érdekvédelmet a kellékszavatosság és a jótállás szabályai köré ben erősíti. Mindenképpen az is nagy erénye a javaslatnak, hogy semmisnek nyilvánítja az előtörlesztést tiltó szerződéses rendelkezést fogyasztó és vállalkozás között. Mint ahogy emlékszünk, a devizaadósság előidézése körében a bankok lényegében ez a rends zert alkalmazták, vagy olyan kapcsolódó kötelmekkel láncolták rabszolgaságba a hitelfelvevőket, amely őket a mai napig egy feloldatlan, megoldatlan problémába taszította. Aggodalmas viszont a szerződéses jogok átruházásának intézménye, ez a csalárd vállalk ozások mozgásterét növelheti. Ugyanígy a bizalmi vagyonkezelési szerződés is alkalmat adhat arra, hogy kellő védelem és garanciarendszer híján kiszolgáltatott emberek vagyonát tömegesen erre szakosodott vállalkozások megszerezzék.
