Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
960 mindennapi élet tehát folyamatosan cáfolatát adja annak az alapelvnek, amit a polgári jog magasztos elvei rögzítenek. Ezt a szempontot, hogy tulajdonképpen meg tude felelni a polgári törvénykönyv egy, a liberális vadkapit alizmus szárnyai alá került társadalomnak, egy önkényuralmi rendszerből, szocialista rendszerből - ahol az államszocialista rendszer a tulajdon szentségét nem tisztelte, a személy önállóságát, autonómiáját nem tisztelte, az egyesülés, a társulás szabadságá t nem tisztelte, és egy ilyen időszakban született az első kodifikált, törvénnyel megerősített törvénykönyv… - utána Magyarország bekerült egy olyan új rendszerbe, amit a mai napig is sokan úgy élnek meg, hogy egy vadkapitalista világban kiszolgáltatottan állnak számtalan olyan jogviszonyban, amelyben senki nem ad nekik eligazítást arra, hogy hogyan tudják megvédeni magukat egy tisztességtelen piaci kikötést tartalmazó szerződéssel szemben akár egy közműszolgáltatótól, akár egy banktól, akár pedig egy hatal mas befolyással rendelkező, külföldi érdekeltségű cégtől. Tehát ennek a kiváló jogi munkának az elfogadását vagy beillesztését a magyar jogrendszerbe, mi ezt ebből a szempontból szeretnénk megmérni. És bár nagyra becsüljük azokat a példákat, amelyeket a ko difikációs bizottság megemlített - Hollandia, Québec tartomány vagy Portugália , azért nem tekinthetünk el ettől a körülményrendszertől. Tehát igenis ott született egy új ptk., de ott nem volt rendszerváltozás, nem volt egy ráadásul elmaradt rendszerválto zás, amelyben az előző rendszerbéli befolyások és logikák sok tekintetben megmaradtak. Sőt, nálunk az történt, és ezzel kell szembemennünk és ennek a mérlegét kell meghúznunk, hogy egy őrült ideológia jegyében felszámolták gyakorlatilag a magántulajdont, e lvették a vállalkozás szabadságát, de a rendszerváltozásnak nevezett változás nem hozott igazából minőségi változást, hiszen ahogy említettem, nőtt a kiszolgáltatottság a mindennapi jogügyletek területén - gondoljunk például a garanciális szervizelés rends zerére, amely tulajdonképpen 1990 előtt sokkal hatékonyabban működött , a jogi kultúra és öntudat nem került fejlesztésre, és egyszerűen rátört egy vadkapitalista rendszer a társadalomra, mely nem volt arra felkészülve. Letarolták a hazai piacokat a külfö ldi cégek, rablóprivatizáció zajlott, az élet minden területén új típusú diktátorok jelentek meg, ahogy említettem: bankok, közműszolgáltatók, multicégek. És sok esetben a jogállam paravánjával a hátuk mögött a jogalkotás szolgai módon segítette sok esetbe n a milliók kiszolgáltatottságának kiszélesedését. Gondoljunk arra, hogy a spontán privatizáció során a kommunista elit gazdasági hatalmának átmentését lehetővé tevő spontán privatizációt tulajdonképpen az 1988as társasági törvény tette lehetővé, illetve a külföldi tőke jelentős mértékű befolyását is az akkori, még bukás előtt álló szocialista törvényhozók alkották meg. Tehát számunkra elvárás, hogy ezt a kiszolgáltatott helyzetet, amelyben nemcsak személyek, hanem kis- és középméretű vállalkozások vagy ah ogy említette például Jakab István képviselőtársunk, rengeteg gazdálkodó, földtulajdonos úgy él, úgy éli meg, hogy gyakorlatilag számukra a diktátumok elfogadásában nyilvánul meg a szerződés szabadsága… - elfogadás vagy el nem fogadás, ezen kell változtatn i. Mi tehát úgy tesszük föl a kérdést, hogy semmiképpen nem a neoliberális kapitalizmus térhódításának vagy megerősítésének célját látjuk helyesnek, hanem egy sajátos, magyar harmadik utat. Ezen a mércén mérjük a javaslatot, ehhez képest fogjuk megtenni mó dosító javaslatainkat az egyes könyvekkel kapcsolatban, és ezen módosító javaslatok elfogadásától tesszük függővé az egész törvény elfogadását vagy támogatását. Mindenképpen szólni kell itt a konkrét előzmények keretében még arról, erről valóban már többen szóltak előttem, de nem kerülhetjük meg azt, hogy az a kodifikációs munka, ami tényleg 1998ban megindult, nagyon komoly megszakítást nyert, a politika beletenyerelt, beleerőszakolta magát abba a munkába, amit végül is nem tudtak befejezni Vékás Lajos pro fesszor úrék, és heves vita folyt a parlamentben. Akkor még a Jobbik nem volt itt, de emlékszünk, ismerjük ezeket a vitákat, és bizony az út ezen kacskaringóit még jogtörténészek, politológusok fogják elemezni. Többek között a volt köztársasági elnök kétsz er is visszaküldte a törvényt, majd az
