Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
958 jogi társaságok fejezetben, mint a felek által kötött szerződési forma egyikét. A bejegyzett élettársi kapcsolattal… - mi akkor, amikor a külön törvény elfogadásra kerül, meg a volt polgári törvénykönyvi vita során is, mereven ellenálltunk, és m indent elkövettünk annak érdekében, hogy ne kerüljön be a polgári törvénykönyvbe. Most is ez vezet minket. Tudom, és ezzel tisztában vagyok, hogy a jogrendből a bejegyzett élettársi kapcsolatot kivezetni nem tudjuk, mert hatályos törvény rendelkezik róla, de ugyanakkor azt szeretnénk, hogy a polgári törvénykönyv ne emelje be ezeket a szabályokat kvázi megismételt szabályként. Az ellen meg kifejezetten tiltakozunk, hogy ez az intézkedéssorozat a családjogi törvény keretei közé kerüljön be. Tisztelettel, enne k az öröklési joggal kapcsolatos vetületéről is szeretnék egypár mondatot mondani. Az élettársi kapcsolat öröklési joggal kapcsolatos rendelkezését még nem is érzem eléggé következetesnek, mert azt mondja, hogy az élettárs - nem a bejegyzett élettárs - csa k akkor örököl haszonélvezetet, ha az élettársi kapcsolat 10 esztendeig fennállt. No, most maga a polgári törvénykönyv az élettársi rendszeren belül ismer egy másik jogkeletkeztető tényt is, az egyéves élettársi kapcsolatot, hogyha ebből a kapcsolatból gye rmek van. Most nem tudom, nem értem, bár nem szeretném, hogy ez itt legyen az öröklési jog törvényes öröklésről szóló részében, de nem értem ezt a különbséget, hogy itt vajon a gyermekkel rendelkező egyéves kapcsolat miért nem elegendő ahhoz, hogy örökölje nek. No, az öröklési résszel kapcsolatban a kereszténydemokrata álláspont ennél lényegesen egyszerűbb. Mi azt valljuk, hogy tessék szíves lenni az élettársaknak egymás javára végrendelkezni. Semmilyen törvényes öröklési jogot biztosítani nem kívánunk, és n em szeretnénk, s ennek érdekében mi a kellő módosító indítványokat meg is fogjuk tenni. Én tisztában vagyok azzal, hogy ezzel a kérdéssel tulajdonképpen szembemegyünk a szakértői bizottság munkájával, de én, megértve az ő kötelezettségüket, csupán csak arr a hivatkozom, hogy mi a pártunk ideológiai alapokon való politizálása miatt kényszerülünk erre az egyébként önként vállalt lépésre. Tisztelt Országgyűlés! Mi a törvényjavaslatot, ezt az egy kérdést leszámítva, általános vitára is és mindenféle szempontból tökéletesnek és jónak érezzük. Ezzel a módosítással, ha ezt sikerül keresztülvinni, természetesen valamennyien meg fogjuk szavazni. Én külön örülök annak a kérdésnek, hogy a gazdasági jog bekerül a polgári törvénykönyvbe. Amikor egyetemre jártam, akkor ezt a fogalmat, hogy gazdasági jog, szinte még alig ismertük, a gazdasági társaságokról szó sem volt, és már több mint tízéves ügyvédi gyakorlattal rendelkeztem, amikor egyáltalán megjelentek a gazdasági munkaközösségek meg a gazdasági jog csírái. Tehát ezek mindenféleképpen a mai élet részei. Nem azt akarom mondani, hogy az 1959. évi IV. törvénynek ez egy nagy hibája. Nem hibája, mert akkor ilyenfajta társadalmiviszonyrendezésre nem volt szükség. Az viszont üdvözlendő a mostani gazdasági jogban, hogy a Gyurc sány Ferenc által vezetett kormány által nevetségessé tett kft., amire, ugye, a felelősség csak a kft. vagyona, és a kft. törzstőkéjét levitték 500 ezer forintra, teljesen komolytalanná vált az egész kérdés, úgyhogy én annak örülök, hogy a kezdeti 1 millió ból később 3 millió lett, azután 500 ezer lett, és most az új tervezet szerint ez is felemelkedne 3 millió forintra. Azzal is egyetértek, hogy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok kérdése másfajta rendezést kap, mert azért az komolytalan volt, h ogy a betéti társaságok a társaság nevében vagyont szerezhettek és kötelezettséget vállalhattak. Tehát kimondtuk, hogy nem jogi személyek, de felruháztuk őket a jogi személyiséggel járó jogokkal és kötelezettségekkel. Tisztelettel, még arra az egyre szeret nék kitérni az öröklési jog tekintetében, hogy örömömre szolgál az, hogy a házastársak közös végrendeletére megadja az új törvény is a lehetőséget, sőt precízebben, mint akkor, amikor mi annak idején ezt tanultuk, mert most lehetőség van a magánvégrendelet re, úgy, hogy az egyik fél írja, a házastárs csak a nyilatkozatot írja sajátkezűleg, és az ugyanolyan allográf végrendeletnek minősül, minthogyha az egészet ő írná. Azzal is egyetértek, hogy semmilyen más közösség nem jogosult közös végrendeletet alkotni, kizárólag a házastársak.
