Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
932 tehermentesíthető. A kódexen belüli utalások és összefüggések egyszerűbben követhetők és kezelhetők a terminológia és a szabályozási logika egységes jellege miatt. Az új kódex megalkotásának egyik vezérlő elve a társadalmi és gaz dasági változások által szükségessé tett korszerűsítés elvégzése. A szabályozás felülvizsgálata és megújítása természetesen a magánjogi hagyományokon alapszik, a rekodifikáció tehát semmiképpen sem jelenthet cezúrát az évszázados magánjogi jogfejlődés foly amatában. Azokon a pontokon indokolt a korrekció, ahol a gyakorlati igények, illetve a jogalkalmazás felől érkező visszajelzések alapján a hatályos rendelkezések nem képesek eredeti rendeltetésük betöltésére. Ezen túlmenően számos kérdésben a gazdasági és technikai fejlődés, valamint hazánk európai uniós jogharmonizációs kötelezettségei indokolják új rendelkezések és megoldások bevezetését. A kódex előkészítése továbbá kiváló alkalom a hatályos szabályozásban meghúzódó ellentmondások feloldására és az esetl eges pontatlanságok kiszűrésére. A polgári jogi szabályozás rendszerének újragondolásával, a részletszabályok felülvizsgálatával és a törvénykönyv belső szerkezetének korszerűsítésével az életviszonyok gyors változásának követésére és kezelésére alkalmas j ogszabály születik. Az új polgári törvénykönyv monista elven épül fel, átfogja az üzleti világ, a kereskedelem, vagyis a vagyoni forgalom professzionális szereplőinek és a magánszemélyek magánjogi viszonyait egyaránt. Ez egyfelől a szabályozandó életviszon yok mennyiségére van hatással, másfelől a szabályozás minőségére is, olyan szabályozás kialakítása szükséges ugyanis, amely egyszerre alkalmas a magánszemélyek és az üzleti világ igényeinek kielégítésére. A kódexszel kapcsolatos ezen elvárásnak való megfel elés szembetűnő példája a szerződési jog. A javaslat néhány olyan speciális szerződéstől eltekintve, mint az ajándékozás, a szerződéseket a professzionális üzleti élet követelményszintjéhez igazítja. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a rendelke zésemre álló időben kiemeljek a kódex egyes változásaiból néhányat. Megváltozik a polgári jog alapelveinek rendszere. A javaslatban a bevezető rendelkezések között csak az egész törvénykönyvet átható alapelvi rendelkezések maradnak meg. Az általános alapel vek mellett az egyes könyvekbe olyan speciális alapelvek kerülnek, amelyek csak az egyes részterületeken bírnak jelentőséggel. A jóhiszeműség és tisztesség elve például általános alapelv, míg a gyengébb fél védelme csak a családjogban jelenik meg. Az alape lvek újragondolása, új szemléletű megközelítése maga is hozzájárul a kódex áttekinthetőségéhez. Az ember mint jogalany című könyv lényeges újítása a nagykorú természetes személyek cselekvőképességére vonatkozó szabályozás új alapokra helyezése. A bíróság a jövőben a hatályos Ptk.tól eltérően a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak az ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatná. A korlátozandó ügycsoportok számát, struktúráját a bíróság az adott eset körülményei alap ján határozhatja meg. Ez garantálná a részleges gondnokság alá helyezés egyénre szabott, az adott helyzethez rugalmasan igazodó jogkövetkezményeinek megállapítását. A kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyatékos személyek számára további garanciális jellegű változás lenne, hogy végleges, élethosszig tartó korlátozás nem születhet. A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata a jövőben kivétel nélkül meghatározott időközönként kötelező lenne. A javaslat új lehetőségként kívánja bevezetni a támogatott döntéshozata l jogintézményét, amely a cselekvőképesség korlátozása nélkül nyújt segítséget az érintett személy számára. Az egyén önrendelkezési jogának kiteljesedését szolgálná az előzetes jognyilatkozat bevezetése is, amely szerint bárki még cselekvőképes állapotban rendelkezhetne személyi és vagyoni ügyeiről arra az esetre, ha később cselekvőképességét korlátoznák. Kijelenthető, hogy az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetésével, a gondnokság szabályainak megújításával a törv énykönyv egyénre szabott és az érintettek érdekeit hatékonyabban védő rendszert alakít ki. Az új Ptk. a személyiségi jogok védelme körében is változásokat tart szükségesnek. A személyiségi jogok megsértése esetén a nem vagyoni kárért járó kárpótlás egyidej ű megszüntetésével új polgári jogi igényként lesz érvényesíthető a sérelemdíj. Az új jogintézmény már konkrét hátrány, kár bizonyítása nélkül is lehetővé teszi a
