Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - NOVÁK ELŐD (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
867 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétp erces felszólalásra Novák Előd képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm szépen. Mielőtt az Országos Választási Bizottság volt tagjaként elemezném e választási törvénymódosítással kapcsolatos kritikákat ma és a jövő héten is, az előtt a kulturális bizottság tagjaként engedjék meg, hogy feltegyek egy költői kérdést: hol van Kubatov Gábor? Erre a költői kérdésre a válasz viszont meglehetősen prózai. Kubatov Gábor, akinek a boszorkánykonyhájában ezt az alaptörvénymódos ító javaslatot is kifőzték, kényesen kerüli a médianyilvánosságot (Közbeszólás a kormánypártok soraiban: Ez személyeskedés!) , akárcsak, mondjuk, Biszku Béla is tette azt a saját bűncselekménye ügyében (Zaj a kormánypártok soraiban.) az elmúlt két évtizedbe n. Nemcsak a médianyilvánosságot, ezeket a vitákat is kerüli, azt gondolom, meglehetősen méltatlan módon. Ebben a ciklusban még egyetlenegyszer sem szólalt fel. És ha azt mondják, hogy személyeskedem, épp ő tette azt például a tegnapi Magyar Hírlapinterjú ban, ahol a Jobbikot azzal vádolta, hogy nincs konstruktív javaslatunk. Mondja ezt ő, aki egyetlen törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz még csak nem is adta a nevét még aláíróként sem, egyetlen önálló indítványa sem volt, miközben nekünk például csak ehhez a napirendhez is van már egy ismertetett alaptörvénymódosító javaslatunk, miszerint alapfokú iskolai végzettséghez szeretnénk kötni a választójogot. Ezt ajánlom Pálffy István képviselőtársam figyelmébe is, aki szólt itt most néhány gondolatot Harra ch Péter érvelése mellett, hogy bizony az helyes, ha a tudatosabb és alkalmasabb választói részvételt támogatjuk. Viszont hozott egy olyan érvet is, ami elfogadhatatlan. Azt mondta, hogy az érvénytelen szavazatok száma 1 százalék körül van, ezt feltétlenül csökkenteni kell. Ugyan nem tudom, ez miért olyan nagy probléma, főleg annak tudatában, hogy ezek az érvénytelen szavazatok sokszor szándékosan érvénytelenek, egyfajta szabad véleménynyilvánítás eszközeként így formálnak véleményt, azt gondolom, teljesen érthető módon az elmúlt húsz év politikusi garnitúrájáról, hogy elegük van a politikából. Ez bizony az elmúlt húsz év pártjainak a felelőssége, hogy a legtöbb esetben, azt gondolom, szándékosan nem húznak be sehová ikszet, vagy éppenséggel az egész szavazó lapot áthúzzák. Ezzel semmiféle probléma nincs, ez nem indokolja a kubatovi boszorkánykonyhában kifőzött receptet, amellyel itt most önök próbálják ezt az alaptörvénymódosítást keresztülvinni. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Rendes felszólalá sra Staudt Gábor képviselő úr következik, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Végighallgattam itt az előttem szólókat, megpróbálok új elemeket is belecsempészni, mert itt már sok mindenről volt szó, néha el is tért a vita attól, ami itt jelen pillanatban előttünk van, az alkotmány, alaptörvénymódosítástól. Bár hozzáteszem, és ez inkább egyfajta eljárásjogi aggály, hogy ezt lehetett volna a választási eljárásról szóló törvénnyel együtt tárgyalni. Én még mindig nem értem, mi az oka annak, hogy ezt ketté kell választani. Ezzel azt érjük el, hogy itt már a választási eljárásról, a választási eljárás szabályairól is megindul a vita, holott tulajdonképpen ez az alaptörvénymódosítás nem szól másról, mint hogy megteremti a lehetőségét az önök által beterjesztett választási törvénynek. Ezt nyugodtan össze lehetett volna vonni.
