Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÖNDÖR ISTVÁN jegyző: - ELNÖK (Jakab István): - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
827 Korábban is hangsúlyoztuk, most is csak a rend kedvéért mondom el, mert úgy hallom, a korábbi vitában megint felmerült, hogy jó néhány törvény esetében kifejezetten az a Fidesz ál láspontja, hogy a parlament elé egyéni képviselői indítványként kell beterjeszteni, és nem kormányelőterjesztésként. Azok a törvények, amelyek például meghatározzák a kormány ellenőrzésének a rendjét, abszurd, hogy egyébként a kormány előterjesztései legy enek. Ezért volt az, hogy például az Állami Számvevőszékről szóló törvény előterjesztése egyéni képviselői indítványként került be a parlamentbe. A média, amelynek jelentős mértékben az a szerepe, hogy a mindenkori politikai hatalomgyakorlókat ellenőrizze, számon kérje, megszólítsa, értelemszerűen nem kerülhet be, csak egyéni képviselői indítványként a parlamentbe, mert a magyar alkotmányos rend szerint az a nyilvánvaló tény, hogy a legfőbb népképviseleti szerv mégiscsak az Országgyűlés, efölött már nincsen semmi, tehát az alaptörvények jelentős részét igenis, a parlamentnek önálló indítványként kell tárgyalnia, képviselői előterjesztésre, és kifejezetten rosszul veszi ki magát - ezt korábban is elmondtuk , hogy például akkor, amikor az Állami Számvevőszékr ől, ami a kormány gazdálkodását, a költségvetés rendjét, törvényességét hivatott ellenőrizni, úgy tárgyal a parlament, hogy azt a kormány terjeszti elő. A médiatörvény esetében akkor is elmondtuk, abszurd, hogy még arra sem figyelünk, hogy a kormányelőter jesztés helyett inkább a parlament önálló előterjesztése legyen. Ez abszurd. Ilyen egyébként a képviselők jogállásáról szóló törvény is. Egyébként ezt is önálló képviselő indítványként kell a parlamentben megtárgyalni. Tudom, néhányan nem szoktak figyelni a részletekre, és már nem bántja őket az ilyen apróság, mert úgyis megy a levesbe, de mi azért ezt fontosnak tartjuk, és ilyen a választási törvény is, amit kifejezetten nem kormányelőterjesztésként, hanem egyéni képviselői indítványként kell a parlamentn ek tárgyalnia. Ilyen az alkotmány is. Tehát szerintünk, a mi politikai felfogásunk szerint, alkotmányos értelmezésünk szerint a legkézenfekvőbb az, hogy ez is egyéni képviselői indítvány, és szó sincs semmifajta egyeztetési eljárás megkerüléséről. Természe tesen ezenkívül is vannak nagyonnagyon fontos törvények, például mondhatom a költségvetést, a polgári törvénykönyvet vagy a büntető törvénykönyvet, de napnál világosabb, hogy az igazából az állam működési rendjével kapcsolatos vagy a társadalom működési r endjével kapcsolatos szabályozás, amelyben a kormánynak alapvető feladata van, sőt a kormány feladata az, hogy a parlament elé ezen rendszerek működését meghatározó törvényeket terjesszen. Tehát ilyen értelemben nem is kérdés, hogy mely törvénycsoportról g ondolja azt a Fidesz, hogy azt a parlamentnek egyéni képviselői indítványként kell tárgyalnia, adott esetben egy egész frakció indítványaként vagy frakcióközösség indítványaként, mint például az alaptörvényt. Ezek után engedjék meg, hogy a javaslat lényegé re térjek át. A feliratkozás rendszeréről van szó, amelyről itt már többen beszéltek, nevezetesen arról, hogy mi a választás lebonyolítását úgy szeretnénk megcsinálni, hogy nem a népességnyilvántartó adatai alapján szervezzük meg a választókat, hanem a fe liratkozás intézményén keresztül. Az is világos, hogy most az alkotmány módosítását tárgyaljuk. Igazából ez a módosítás azt teszi lehetővé, hogy a feliratkozással mint új intézményrendszerrel a választások lebonyolításában annak az alkotmányosságát biztosí tsuk. Hozzáteszem: a mi javaslatunk egyáltalán nem azt jelenti, hogy tehát nincs érdemi vizsgálati lehetősége az Alkotmánybíróságnak a feliratkozás egészével kapcsolatban, mert az alaptörvénynek ezt a passzusát nyilván nem fogja érdemben vizsgálni, mert az csak egy egyszerű hivatkozás, de a választási eljárási törvényt alkotmányossági szempontból igenis meg kell majd vizsgálni, hogy az egyébként a választás jogát mint politikai alapjogot a szükséges mértékben korlátozzae, alapvető tartalmát nem korlátozzae, tehát alkotmányossági szempontból igenis van egy csomó feladata az Alkotmánybíróságnak. Ezért is tartjuk azt helyesnek, előzetesen is elmondtuk, hogy túl ezen az alkotmánymódosításon, az előzetes normakontrollal élni fogunk, mert mindennél fontosabb az, hogy a választás nyilvánvalóan alkotmányos és legitim legyen. Csak ellenzéki képviselőtársaim figyelmét hívnám fel arra, hogy egyébként érdekes, az előző időszakokban nem voltak ennyire érzékenyek az alkotmányossági szempontokra. Például az
