Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója:
821 Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8404. szám) általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Lázár János, Vitányi István, Szakács Imre, Csizi Péter, Fidesz, és Vejkey Imre, KDNP, képviselők önálló i ndítványát T/8404. sorszámon megismerhették. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Bordás Vilmos urat, az Országos Választási Bizottság elnökét, aki a helyszínen kíséri figyelemmel munkánkat, a vitát. (Taps. - Dr. Bordás Vil mos felállva köszöni meg a tapsot.) Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Szakács Imre képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 40 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója : K öszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, hogy rövidebb leszek, nem fogom a 40 perces lehetőséget kihasználni. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Magyarország Alaptörvénye, mint más alkotmányos demokráciákban is szokás, többek köz ött tartalmazza az alapvető jogok meghatározását és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb szabályokat. Az alaptörvényben található rendelkezések egyrészt védelmet nyújtanak az állampolgárok részére jogaik érvényesítéséhez, másrészt meghatároznak egy cselekvési irányt, egy cselekvési lehetőséget. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egy ilyen cselekvési lehetőséggel egészítené ki Magyarország Alaptörvényét. Olyan eszközt adna a törvényalkotó kezébe, amely alapján törvény feliratkozáshoz köthetné a választójog gyak orlását. Ez a törvény sarkalatos törvény lenne. A választásokon és a népszavazásokon való részvétellel kapcsolatos önrendelkezési jog kiteljesítése céljából lehetővé teszi a javaslat, hogy sarkalatos törvény a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelö ltként indulás lehetőségét azok számára biztosítsa, akik előre jelzik, hogy ezekkel a jogukkal a jövőben élni kívánnak, ezt a jogukat gyakorolni kívánják. Az alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése az országos népszavazáson való részvétel jogát összeköti az országgyűlési képviselők választásával, amikor úgy fogalmaz, hogy annak van joga az országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselőválasztásokon választó. Továbbá a jogszabály kimondja: mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt ven ni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. Hetek óta hallani tisztelt ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy a jogintézmény bevezetése, amely most a parlament előtt fekszik, Magyarország Alaptörvénye elleni támadás lenne, olyan skandalum, amely nem tehető meg. Véleményem szerint nem erről van szó, nincs erről szó. Mindez túlreagálása annak a javaslatnak, amely most képviselőtársaim előtt fekszik az asztalon. Azt gondolom, minden, a választással kapcsolatos javaslatot józan ul kell értékelni. Mérlegre kell tenni, hogy milyen érvek szólnak egy új jogintézmény bevezetése mellett és ellen. Hangsúlyozom, most csupán a feliratkozás tényéről beszélünk. Annak egy másik aspektusa, hogy mely módszerek megfelelőek a feliratkozáshoz, és mennyi időt kell erre biztosítani a választópolgároknak. A választott jogi megoldást nem misztifikálnám túl. A jogintézmény alaptörvényben való rögzítésének pusztán az az oka, hogy annyira alapvető kapcsolatban van a választójoggal mint alapjoggal, hogy a nnak az alaptörvényben van a helye. Gerő András történész szerint nem szabad összekeverni az emberi jogokat a politikai jogokkal. Az emberi jogokat még egy köztörvényes bűnözőnél sem szabad korlátozni. Ellenben a politikai jogokra ez nem jelenthető ki, his zen számos bírósági ítélet van Magyarországon is, amikor valakit