Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat (T/8288. szám), valamint az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KOLBER ISTVÁN (független): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
809 Az, hogy 2022ig terjedő időszak, tehát egy tízéves átmenetet kap ennek a szabálynak a bevezetése, már viszont sokkal kezelhetőbb helyzetet eredményez. Nem jár azzal a föl dcsuszamlásszerű bíróielmozdításszámmal, amelyet végül is eredményezett. Azért annyival mindenképpen adós a törvényjavaslat, bár mi nem támogatjuk az automatizmus rendszerét, tehát hogy minden bírát automatikusan, mindenfajta fenntartás nélkül vissza kell venni, de azt mindenképpen szükségesnek láttuk volna, és ezt a Velencei Bizottság múlt heti delegációjával való találkozás során is tapasztaltuk az ottani szakértők részéről, illetve tegnap az Európai Parlament szabadságügyi bizottságával találkozva, hogy nekik ez egy nagy kérdés, tehát ezt nem értik velünk együtt sem, hogy azért egy jogállami rendszerben nem lehet olyan helyzetet teremteni, egy alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabállyal előidézett, nyilván ebből fakadóan jogsértő helyzetet reparálni k ell. Hogy ennek milyen megoldását választja a kormány, azzal adós igazából, mert ebből a javaslatcsomagból nem derül ki, hogy valóban az elmozdított bírákkal mi lesz. Én azt a javaslatot tudnám a leginkább elfogadni, hogy bízzuk rá azokra a bírókra, akik m ost ebbe a helyzetbe kerültek, hogy ők élni kívánnak a visszahelyezés lehetőségével vagy sem. Nagyon érzékeny kérdésről van szó. Gyakorló ügyvédként még a képviselői munkám mellett azt tapasztalom, hogy hihetetlen morális válságot okozott ez a kérdés, főle g a korhatárba eső bíráknál. Tehát több bíró már nagy nehezen megemésztette, és tulajdonképpen ráállt arra, hogy akkor végül is előbbutóbb most már be kell fejezni a hivatását, amit adott esetben nagyon szeretett, és nagy tapasztalattal rendelkezik benne, de megbékélt ezzel a helyzettel. Most viszont előáll egy új helyzet, amelyben még 3 évig, mondjuk, folytatnia kell. Tehát magyarul, bízzuk rá az érintett bírókra, hogy kívánjáke a visszahelyezést, illetve kívánnake továbbra is valamilyen módon, akár med iációs rendszerben részévé válni az igazságszolgáltatás rendszerének. A történeti alkotmány vívmányairól sokat beszéltünk már a kétperces viták során. Én csak annyit jeleznék ebben a körben, hogy nagyon szerencsés és nagyon is üdvözlendő, hogy az Alkotmány bíróság az alaptörvény értelmezésénél segítségül hívta a bírói elmozdíthatatlanság alapelvét. Nagyon fontos, hogy Magyarország, a Magyar Országgyűlés nem azért tárgyalja most újra vagy gondolja át a bírák nyugalmazásának, nyugellátásának kérdését, az ebből fakadó átmeneti szabályokat, mert mondjuk, az Európai Bíróság gyorsított eljárásban hozott döntése erre kötelezi - itt október 1jén lesz előrejelzések szerint ezzel kapcsolatos döntés , és nem azért, mert mondjuk, az Európa Tanácsnak egyébként komoly sz akértő testülete, a Velencei Bizottság erre intette Magyarországot, hanem azért, mert az Alkotmánybíróság meghozta a mindenkire kötelező döntését. Azokról az elemekről, amik a jogszabályban támogathatóak, már beszéltem, tehát ezt most még egyszer felidézem . Az, hogy egységesítik a nyugellátási, nyugdíjazási szabályokat a különböző igazságszolgáltatási szakterületek képviselői számára, egy elfogadható, jó dolog, tehát hogy a bírákra, ügyészekre, közjegyzőkre, végrehajtókra egy átlátható, egységes rendszer vo natkozzon. Viszont ebben az egységes rendszerben mégis vannak kivételek, mint például egyes bírósági vezetők tekintetében. Erre már vezérszónoki beszédeikben rámutattak képviselőtársaink. A vezető tisztséget betöltő személyeknél nem igazán érthető, sőt nem fogadható el, hogy számukra a 70. életév egy etalonként jöhet számításba, míg a többieknél most a 65. életév lenne az irányadó az átmeneti szabályok keretei között. A nyugellátással kapcsolatosan azt, hogy nem állhat bírói szolgálati jogviszonyban olyan s zemély, akinek a részére saját jogán állami nyugdíjat folyósítanak, el tudjuk fogadni, tehát ez is egy jó szabály, és az is fontos, hogy ez az összes igazságügyi területre kiterjed, tehát az ügyészekre is. Tehát magyarul, mi abban látjuk a probléma lényegé t, hogy meg kellene próbálni az összes érintettel tényleg egy olyan tisztességes egyeztetést lefolytatni, ahol most már ilyen mértékű sebek szakadtak fel, ilyen sérelmek támadtak, amelyben összezárják a soraikat még azok is, akik a demokratikus intézmények et egyébként abszolút nem tisztelik, és magas labdát kapnak ezáltal Magyarország tekintélyének külföldön való rombolására is. Ezért jó lenne azt a megoldást találni, amely a teljes szakma konszenzusát, a lehető legszélesebb konszenzust magába öleli, és nem hagyja