Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 24 (220. szám) - A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
730 erre. Tehát egy olyan őskáosz alakul ki, ahol egyrészről a kormányzat elkötelezettnek mutatkozik az államadósság, az eladó sodottsági szint csökkentése mellett, ugyanakkor pedig leteszi a fegyvert a nemzetközi pénzvilág előtt az első blikkre, az első adandó alkalommal. Miért súlyos ez? 2006ban, egy általunk nem túlzottan szeretett évben 12 766 milliárd forintban mérték az áll amadósságot, 2011végére már 20 955ben. Egyáltalán nem túlzó az a prognózis, amely szerint 2020ra a GDP 100 százalékát is elérheti az államadósság. Emlékezzenek vissza, az önök Széll Kálmántervében még úgy számoltak, hogy az államadósság 2018tól már a GDP 50 százaléka alatt is lehet. (17.50) Látható, hogy a tündérmese köszönő viszonyban sincs a valósággal. Sajnálatos módon ott tartunk, hogy még mindig több mint 1300 milliárdot törleszt Magyarország évente. Ez kitermelhetetlen, ez fenntarthatatlan, nincs en olyan gazdasági indok, amely ennek a helyzetnek a fenntartását alátámaszthatná. Tehát látható, hogy kikerülhetetlen ezen eladósodottsági szintnek az átgondolása, adott esetben az újratárgyalás megkezdése végre; kikerülhetetlen, hogy az IMFfel szemben v alaki ellenerőt támasszon, és ne hódoljon be a diktátumainak; és az is kikerülhetetlen, hogy a saját erőnkre való támaszkodással végre Magyarországon beindítsa valaki a belső fogyasztást. Nem akkor, amikor elromlik a hűtőgép vagy a televízió, hiszen az emb erek maguktól nem fognak tudni újat vásárolni. Álomvilágban él az, aki azt hiszi, hogy egy tudatos késleltetett fogyasztás következett be az utóbbi két évben Magyarországon. Nem, Magyarország teljes elszegényedése, a középosztály teljes kinyírása következe tt be, példának okáért azért, mert mintegy 800 milliárdos, devizában mért eladósodottsági szintet hagytak érintetlenül a kormányzat képviselői. Ebből az adósságtengerből nem tud szabadulni Magyarország. Erre mi a kabinet válasza? Letesz egy olyan előterjes ztést, ami a további eladósodottságot teszi lehetővé, annak a kiterjedését teszi könnyebbé, ahelyett, hogy a saját erőforrásainkra támaszkodva kihúzná Magyarországot a bajból, és valóban felpörgetné a belső fogyasztást, valóban közteherviselésre kényszerít ené a multinacionális intézményeket, végtére is pedig az egyik ősbűnét felszámolná, miszerint az egykulcsos csapdából kivezethetné Magyarországot, de ennek belátásához több önmérsékletre és a gazdasághoz való néminemű szakértelemre lenne szükség. (Németh S zilárd István: Beutalóra lenne szükség!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett… (Németh Szilárd István: Ez is elég volt, elnök úr! - Jelzé sre:) Bocsánat! Menet közben nyomta meg Józsa képviselő úr a gombot. Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. (Moraj a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Atyaúristen!) DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépe n, elnök úr. Örülök, hogy sikerült ezzel is felhívni a figyelmet a hozzászólásomra. Majdnem úgy csináltam, mint a kormány, hogy menet közben rántott egyet a törvényelőkészítésen. Az előttünk fekvő zárószavazásra, záróvitára bocsátott törvényjavaslat a cím e szerint: Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. Ami viszont szavazásra kerül, az az önök kétéves gazdaságpolitikai kudarcának az elismerése. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hahaha!) Látszólag ez egy kis technikai módosítá s, hogy még lehetőséget biztosít a kormánynak korrekcióra, a valódi ok viszont az, hogy amit önök 2011ben kétharmados törvénybe foglaltak, és úgy nevezték, hogy a gazdasági stabilitásról szól, azt az élet nem igazolta. Nem úgy történnek a dolgok, ahogy ön ök elképzelték, tehát ez a módosítás végső soron arról szól, hogy az unortodox gazdaságpolitika kudarchoz vezet.
