Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Jakab István): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
647 az Országgyűlés 2002től 2010ig határozta meg azt az időszako t, amit vizsgálhatunk, tehát ha akarnánk, se tudnánk vizsgálni. Akkor másik vizsgálóbizottságot kell felállítani a későbbiekben. Visszatérve az eredeti témára, én azt gondolom, hogy nem töltöttünk egyetlen felesleges percet sem a vizsgálóbizottságban, mind enki mind a két oldalról szerintem megfelelően dolgozott. Hogy a bizottságnak milyen az összetétele, ez a mostani Házszabályunkból következik. Valóban, egy kicsit furcsa szituáció alakult ki, hogy az alelnök úr pénzügyminiszter volt a vizsgált időszakban. Én is megkérdeztem akkor, hogy most tulajdonképpen hogy is van ez itt, de nincs összeférhetetlenségi szabály, tisztelt Országgyűlés, bár új Házszabályról van szó, legnagyobb megdöbbenésemre nincs összeférhetetlenségi szabály. Tehát lehetek egyszerre egy vi zsgálat tárgya, és lehetek a másik oldalon is a mostani szabály szerint. Egyszer majd biztos, a későbbiekben, a következő húsz esztendőben meg fogjuk ezt oldani. Tisztelt Ház! Én köszönöm szépen a hozzászólásokat, és tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy akkor a megfelelő döntést hozzuk meg. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk. Tisztelt Országgyűlés! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárására a mód osító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében nem került sor. A képviselők benyújtották indítványaikat. Az általános vitát most lezárom. A részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk, most a napirend utáni felszólalás következik. Bejelentem, hogy Magyar Zoltán képviselő úr napirendi utáni felszólalását vissza vonta, így most napirend utáni felszólalásra megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából: “Mistéth Endre, a patrióta hídépítő mérnökgéniusz” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Há z! Jelen megszólalásom összhang a zord időkből. Mistéth Endre azon kevesek egyike, aki a XX. század mindkét totális diktatúrájának aktív ellenfele volt, így elvárható lenne, hogy a mai magyarok nagyra értékeljék, értékeljük példáját. Kiváló mérnök volt, a politikába csak akkor kapcsolódott be, ha úgy érezte, hogy használhat ily módon hazájának. Először a náci megszállás idején, a Magyar Függetlenségi Mozgalom keretében, másodszor pedig a háború után, az újjáépítés és a demokráciaépítés szolgálatában, mindké tszer a Kisgazdapárt égisze alatt. Politikai ambíciók nélküli politikus volt, aki a náciellenes illegális harcban hazafias kötelességből és nem politikai célok érdekében vett részt. 1945ben újra kellett hívni, az újjáépítés szolgálatába állítani mérnöki t udását. Ő volt a tervezője az első állandó pontonhídnak, a felrobbantott Margit hidat pótló Mancinak, s az első, több mint tíz évig használt, Kossuthról elnevezett szükséghídnak. Az 1945ös választások után először államtitká r, majd Nagy Ferenc miniszterelnök kormányában közmunkaügyi miniszter lett. Amikor 1947 elejére nyilvánvalóvá vált a kommunisták számára, hogy politikai úton nem képesek megszerezni a hatalmat, elhatározták, hogy a legnagyobb demokratikus erőt, a Kisgazdap ártot egy konstruált perrel szétverik a szovjet hadsereg jelenlétében. E célt szolgálta
