Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz):
560 Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére érkeztünk, mert Karácsony Gergely képviselő úr nem érkezett meg. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra jelentkezett Gyimes i Endre képviselő úr, kettőperces időkeretben. Megadom a szót. DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bár Hiller István nincs jelen, de azért mindenképpen elmondanám a reagálásomat. Deák Ferenc, a haza bölcse mondotta egykor, hogy “n emzeti csinosodásunk haladásával változván az idők szelleme, sok régit el kell törleni, sok újat alkotni, és sokat javítva változtatni”. Azt hiszem, hogy mi most itt javítva változtatunk, és amikor a miniszter úr beszélt, akkor beszélt államosításról, besz élt finanszírozásról és minden más kérdésről, csak a lényegről, a strukturális változtatás szükségességéről nem beszélt, hiszen tudja jól, hogy szükség van rá. Beszélt viszont a levéltári törvényről, amelyet már elfogadott a parlament, utána vagyunk. Itt s zeretném megjegyezni azt, hogy 2005 és 2010 között egy közepes levéltáréval csökkent a vidéki levéltárak költségvetése, egy közepes nagyságú levéltárral kevesebb lett a foglalkoztatotti létszám, ugyanakkor másfél nagy levéltárral nőtt az őrzött iratanyag. Hát nem kiabált strukturális változtatás után mindez? Dehogynem! Szükség volt a változtatásra, és a változtatás eredményén közösen kellene munkálkodnunk, hogy az sikeres és jó legyen, és valóban az identitást jelentő levéltári anyag őrzése még szakavatotta bb, még jobb körülmények között történjen, ugyanúgy, mint ahogy a múzeumi állomány kezelése ezzel a törvényi változtatással. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írás ban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként felszólalásra következik CserPalkovics András képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. DR. CSERPALKOVICS ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam nem elsősorban a szakbizottság elnökeként kértem most szót, hiszen előttem akár az államtitkár úr bevezető gondolataiban, akár a bizottság részéről felszólalók, akár Pálffy alelnök úr sok mindent elmondott, hanem sokkal inkább egy olyan önkormányzat vezetőjeként, amely önkormányzat fenntartóként fog ebben a kérdésben részt venni a következő időszakban. De mielőtt erről néhány dolgot mondanék, nem állom meg, hogy ne reagáljak néhány gondolat erejéig a vezérszónoki körben elhangzottakra; már csak azért is, mert az ellenzéki felszólalók felszólalásai, az általuk elmondottak alapján azért úgy látszik, hogy alapvetően a mostani vita tárgyát képező törvényjavaslattal kapcsolatban nincs kifogásuk, vagy ha van is kifogásuk, akkor azt gondolják, hogy alapvetően egy nagyon komoly szakmai előkészítés által elkészített és szakmai anyagról beszélünk itt a Ház előtt. Hiller képviselő úr nincs itt, ezért most nem neki tudom azt mondani, hogy megígérte tegnap a bizottsági ülésen, hogy ma kevésbé szakmai álláspontot fog képviselni, sokkal inkább politikait, a szakmait tette meg tegnap. Ezt nagyjából be is tartotta, azt gondolom, ebben a tekintetben. (14.20) Csak annyit szóltam volna hozzá, abban nincs tú l sok logika, hogy mindig azt mondjuk, hogy ha az oktatásban és most éppen a kultúrában más irányú folyamatok vannak, akkor vagy az egyik, vagy a másik nem logikus, mert ha ez így lenne, akkor minden csak az államnál lehetne, vagy minden csak az önkormányz atoknál lehetne; akkor viszont vagy az államra, vagy az önkormányzatra egyáltalán nem lenne szükség. (L. Simon László: Ez így van.) Azt gondolom, hogy azért a modern társadalom
