Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló, valamint az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI LÁSZLÓ, az LMP képviselőcsoportja részéről:
534 kimondani. Egyeztetések nélkü l, erővel átnyomott átalakítások, a folyamatos és a Széll Kálmánterv szerint a jövőben is folytatódó forráskivonások mindmind a hanyatlás irányába mutatnak. A kormányváltás óta sikerült az oktatásból a GDParányos ráfordítást tekintve a források több min t 10 százalékát kivonni, és jövőre is folytatódik sajnos ez a tendencia, megszorítások, kivonások elsősorban a felsőoktatás területén lesznek. Különösen fájó a felsőoktatás hanyatlása - ha már ezt a kifejezést használjuk , a tavalyihoz képest 40 százalékk al kevesebb állami férőhely egyértelműen negatív következménnyel jár, és ez még csak a rövid távú hatás. A drasztikus férőhelycsökkentés és a jelentkezés majdnem utolsó pillanatáig lebegtetett részletek, feltételek miatt 2012ben 30 ezerrel kevesebb felvét eliző jelentkezett a felsőoktatásba. A beszűkülő lehetőségek pedig egészen biztosan nem kedveznek a tudomány későbbi talpra állításának, megerősödésének, fejlődésének. Amikor az MTA az utánpótlás miatt aggódik a beszámolóban, mi mindenképpen szükségesnek t artjuk az oktatási rendszert, közelebbről a felsőoktatást érintő káros kormányzati lépéseket kiemelni és elemezni, mint ahogy megettük ezt korábban is már a parlamentben. Az LMP két évvel ezelőtt az előző MTAbeszámoló kapcsán elmondta, hogyan is képzeli e l a magyar tudományos intézményrendszer és tudománypolitika átalakítását. Most is azt gondoljuk ezzel kapcsolatban, hogy az átalakítás - amely tehát szükséges, és a jelentés több kisebbnagyobb lépést és jövőbeli tervet is említ - nem jelenthet mást, mint demokratizálni kell a hazai tudományos rendszert és működését. A demokratizálás nem más, mint az átláthatóság további növelése, az utánpótlás biztosításának kiterjesztése, valamint a tudomány és a társadalom szereplői közötti kapcsolat megteremtése és erős ítése. Tehát átláthatóság, utánpótlás és kapcsolat; legyen ez a három legfontosabb szempontja a tudománypolitika változásának. Tisztelt Ház! Az LMP saját alternatív költségvetési javaslatot készít, ami hamarosan füzet formájában meg fog jelenni, egyik feje zete a magyar tudomány és az innováció felemelésének, felszállópályára állításának érdekében fogalmaz majd meg javaslatokat. Magyarország relatív erőssége az emberi erőforrásokban van, relatív gyengesége, hogy nyitott, és nagyon könnyű elvonzani innen a ku tatóinkat. Gyengeség van a pénzügyi támogatásokban, az innovációs kapcsolatokban és a vállalkozási készségekben, a szellemi tőkében és az innovátor vállalkozások számában. Az országot jelentős területi aránytalanság jellemzi, ahogyan GDPtermelés nagyobb r észe, úgy a K+F kapacitás többsége is a középmagyarországi régióra összpontosul, a vállalati K+F kapacitás és ráfordítás többsége az itt megtelepedett nemzetközi vállalatokhoz köthető. A felsőoktatási kapacitásszűkítéssel hosszabb távon a tudomány utánpót lása is elapadhat. Ugyanezzel a hatással jár az Orbánkormány rövidlátó, munkavállalói jogokat gyengítő, kis hozzáadott értéket termelő feldolgozóiparra alapozott gazdasági stratégiája is, mert egy ilyen gazdaság kevésbé tudásintenzív, éppen ellentétes az akadémiai elvárásokkal. Európa és benne hazánk versenyképessége, tartós munkahelyteremtő képessége és általában a jövőbeli életszínvonalunk attól függ tehát, hogy képesek vagyunke a termékek, szolgáltatások, a gazdasági és társadalmi folyamatok megújításá ra, innovációra. Ezekben egyrészt a gazdasági versenyképességet kell növelni, másrészt a humán erőforrások fejlesztését kell biztosítani, harmadrészt környezettudatos gazdaságfejlesztésre van szükség. Tisztelt Ház! A jelenlegi válságos, zsákutcás helyzetbő l kivezető út, a társadalmi béke és felemelkedés alapja csakis az oktatás, a kutatás és az innováció lehet. Ezért ezeket a területeket még recesszió idején is kiemelten és növekvő mértékben kell forrásokkal ellátni, pluszforrások nélkül - legyen szó bármil yen átszervezésekről, hatékonyságjavító lépésekről - nem érhetünk el átütő eredményt. Tisztelt Ház! A 20092010es időszakról szóló akadémiai jelentés rengeteg értékkel bír, és nagyon fontos megállapításokat tartalmaz. Ezzel együtt nem tekinthetünk el attó l, hogy azóta két év eltelt, és rengeteg olyan kormányzati intézkedés történt, ami nem feltétlenül afelé mutat, hogy a tudományos közéletünk megújuljon és javuljon.
