Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló, valamint az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI LÁSZLÓ, az LMP képviselőcsoportja részéről:
532 az a kérdés, hogy vajon szükségese 360 körüli nemzet tudósának lenni. Ezeket a juttatásokat akkor is megkapják, ha egyébként még a ktívak, és teljes fizetésüket felveszik az intézményükből, de a nyugdíjas korba lépve a nyugdíjat is megkapják, tehát lehetséges, hogy azért itt ezt át kellene tekinteni, mert nagy összegről van szó. Az akadémikusi tiszteletdíjak 2,3 milliárd forintot jele ntenek, a fiatal kutatók pályázatos támogatása 898 millió forint. Azt a kérdést tolmácsolom, amelyet a köztestületi tagság egy része felvetett, hogy ez az arány és ez a mérték helyénvalóe. Végül azt szeretném elmondani, hogy az elnök úr által beterjesztet t anyaggal, annak konklúziójával a hazai tudományosság alapvető problémáira, annak föltárására vonatkozóan teljes mértékben egyetértünk. Hogy mégis kétséges, hogy nem tartózkodunke a beszámolóról szóló határozat szavazásánál, annak az az oka, hogy rendkív ül kevésnek tartjuk, hogy a határozati javaslat annyit mond, hogy “elfogadjuk”. Nekünk mint országgyűlési képviselőknek, akik a kormányt ellenőrizzük, feladatot is adhatunk, az a feladatunk - és ezt a módosító indítvánnyal a Jobbik megtette , hogy néhány nagyon lényeges részt kiemelünk, és úgy fogalmazunk meg a jelentés alapján, hogy a kormánytól elvárjuk a továbbiakban ezeknek a teljesítését. Meggyőződésünk, hogy az Országgyűlésnek ez is a feladata, hogy ezt a tájékoztatót nemcsak elolvassa, hanem a leglé nyegesebb kérdéseket kiemeli, s a kormánytól teljesítést vár el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban és a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, alelnök úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Szilágyi L ászló képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! SZILÁGYI LÁSZLÓ , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt akadémiai Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Az innovációról szóló elmélete k szerint az embereknek csupán néhány százaléka született innovátor, de megfelelő képzési és stimuláló környezet révén akár 2530 százalékra is növelhető egy populációban az innovációs készség. Ennél nekünk jóval kevesebb is elég lenne ahhoz, hogy gyorsabb fejlődési pályára álljunk, ami a jelenlegi helyzetünket tekintve igencsak szükséges lenne. Nemcsak a mostani válságos helyzetből való kilábaláshoz, de ezzel összefüggésben az LMP számára kulcsfontosságú területekhez, a fenntarthatósághoz, a fenntartható g azdasághoz, környezethez és a társadalom biztosításához is rengeteg innovációra lenne szükségünk. Milyen tudománypolitikai környezetet vázol az előttünk fekvő jelentés, ami egy 20092010es időszakról készült? A Tudományos Akadémia saját munkájáról és a ma gyar tudomány helyzetéről ad egy átfogó és nagyon fontos képet. Itt az utóbbira szeretnék fókuszálni. 20092010 egy meglehetősen bonyolult időszak volt a magyar társadalom életében. Nem elég az, hogy a tudomány helyzetének majdnem minden területén kedvezőt len állapotról, sokféle hátrányról és sokféle problémáról lehet beszámolni, ez az időszak még gazdasági válság is volt a javában, és a kormányváltás időszaka is volt. Ezek a folyamatok nagyon változatos hatással voltak a tudomány és a K+F feltételrendszeré re, az eredményekre és a tudományos tendenciákra egyaránt. Ezt a jelentés egészen pontosan elemzi. A változó tudománypolitikai irányítási környezet pedig hagyományosan nem kedvez a tudományok művelésének. Ezek után nem csoda, hogy a jelentés abból indul ki , hogy megújulásra, változásra, reformra van szükség a magyar tudománypolitikában, a tudományos területeken. Ennek egyik oka, hogy Magyarország nem tudja elég hatékonyan felhasználni a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható összegeket. Ha megnéz zük a kutatási szféra intézményi strukturális feltételrendszerét, akkor azt látjuk, ahogy a jelentés is leszögezi, hogy halaszthatatlan a megújulási folyamatok elindítása, halaszthatatlan a változtatás. Az OECDértékelés és az EUs értékelések is azt mutat ják, hogy hazánk a legtöbb tudományos területen átlagon alul teljesít. Nem jó hír az sem, hogy Magyarország a mérsékelten innovatív országok közé tartozik: csupán hat országot tudunk megelőzni az Unióban.
