Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
500 A 2004. évi LIII. törvény, amelyet alig két héttel azután fogadott el az Országgyűlés, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává vált, nagyon komoly jogosítványokkal ruházta fel ezt a testületet. Önök minden félév e lején, minden úgynevezett tanácsi elnökség kezdetén meghallgatják, hogy abban a félévben a magyar kormánynak milyen prioritásai vannak, hogyan készül megvalósítani a nemzeti érdek képviseletét, és önök mely témák iránt mutatják a legnagyobb érdeklődést, és utána ezekben a témákban egy nagyon szoros eszmecsere zajlik a kormány és a parlament között. (9.10) Ezen jogszabály alapján önöknek joguk van arra, hogy bármilyen uniós dokumentumot, bármelyik uniós intézmény által készí tett dokumentumot vizsgáljanak, elemezzenek, a parlament elkészítse a saját álláspontját, és bizony a törvény alapján a kormány ettől csak nagyon nyomós indok esetén térhet el. Önök a szubszidiaritás szempontjából is vizsgálhatják az uniós tervezeteket, őr ködnek afelett, hogy semmi esetben se szülessen magasabb szinten meg egy döntés, mint az a leghasznosabb, tehát minden döntés próbáljunk meg a legalacsonyabb szintre delegálni, és önök élhetnek ezzel a jogukkal. Megállíthatnak így uniós jogalkotást is. Egy elemet hadd emeljek ki abból a szép 20 éves történelemből, amit elnök úr bemutatott, a magyar uniós elnökséget, ahol a kormány mindig számíthatott az Országgyűlésre. Nagyon sokat segített a parlamenti diplomácia, működtették a COSACot, az európai uniós ü gyekkel foglalkozó bizottságok fórumát, és meggyőződésem, az, hogy volt parlamenti dimenziója, nagy szerepe volt a magyar uniós elnökség sikerében. Végezetül arra emlékeztetném önöket, hogy a kormány, ahogy eddig is és a stabilitási unióról szóló szerződés esetén ez teljesen egyértelmű volt, számít a parlament véleményére, és a demokratikus felhatalmazás birtokában kíván uniós politikát folytatni. Emlékezzenek rá, hogy a stabilitási unióról szóló szerződésről itt lefolytattunk egy vitát, és egy parlamenti f elhatalmazás birtokában írta alá a miniszterelnök úr a szerződést. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselők! Arra buzdítanám önöket, hogy a jövőben is, most, amikor az Európai Unió nagyon sok kérdésben válaszút elé érkezett, folyi k az Unió jövőjéről szóló vita, minden egyes alkalommal és folyamatosan éljenek a demokratikus ellenőrzés eszközével, hallassák a hangjukat, hogy a kormány ennek tudatában és ismeretében járhasson el uniós ügyekben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a korm ánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár asszony. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Karácsony Gergely LMPs képviselő úr: “Lesze jövője a múltunknak?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. KARÁCSONY GERGELY (LMP) : Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára ismerik azt az anekdotát, hogy amikor Churchillnek azt javasolták, hogy a háború megnövekedett költségei miatt megszorításokat eszközöljenek a művészet és a kultúra területén, akko r Churchill erre azt válaszolta, hogy akkor mi az, amiért megvívjuk a háborút. Az Orbánkormány is háborúban áll, legalábbis nap mint nap halljuk, hogy kormányunk az EUval, az IMFfel, a gaz multikkal szemben harcol a nemzeti önrendelkezésünkért. Most azo nban úgy tűnik, hogy harcot indított valami más ellen, éppen azzal a dologgal szemben, amiért harcolnia kellene, nemzeti kulturális örökségünk ellen. Bő másfél hete érkezett a hír a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetéséről, és ahogy ez várható vo lt, a bejelentés óriási megdöbbenést váltott ki a szakmában, még talán kormányoldali körökben is. Ezen az sem segített, hogy azóta nyilvánosságra került a KÖH utódjának számító Förster (sic!) Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtal ka pcsolatos elképzelés is. Tehát a megszüntetés végül is átszervezéssé finomodott. Az átszervezés lényege, hogy az építészeti és régészeti hatósági feladatok, engedélyezések átkerülnek első fokon a járási,
