Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
4710 szabad így fogalmaznom , és jogi végzettséggel nem rendelkeznek, vagy meg tudják tenni jobb esetben a jogi végzettség megszerzését, vagy rosszabb esetben addig kinevezhetőek legyenek. Summa summarum, én megértem ezt, és köszönöm, hogy elmondta, viszont mindenképpen oda kellene figyelni a bírósági végrehajtásra, hiszen ez is egy olyan szakma - sok ilyen van természetesen, de ez kiemelt en ilyen , amelynél egykét nem megfelelően vagy nem lelkiismeretesen dolgozó egyén tönkre tudja tenni az egész kar hírnevét. Nem vagyok benne biztos, lehet, hogy így van és én nem látom, de a társadalmi visszajelzések alapján azt tapasztaljuk, hogy még n em kellően hatékonyan tudja a kamara vagy az egyéb állami szervek kiszűrni azokat az egyéneket, akik adott esetben nem oda valóak. Lehet, hogy kevesen vannak, csak róluk hallunk sokat. (18.10) Lehet, hogy ennek a feltételrendszerét erősíteni kellene, vagy esetleg erre javaslatokat, hogyha a minisztérium vagy a kormány részéről kapunk, akkor azt nagy örömmel fogadnánk, és az ez irányú társadalmi bizalom visszaépítését mi is támogatni tudnánk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Ba lczó Zoltán) : Rendes felszólalásra megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól számolom, ez a negyedik igazságügyi tár gyú törvénymódosítás alig több mint egy év alatt, úgyhogy azt gondolom, nyugodtan lehet azt mondani az igazságügy átalakítására, hogy ez egy feszített átalakítás, és nagyon sokszor kell hozzányúlni olyan kérdésekhez is akár, amelyekkel már korábban is fogl alkoztak. De nem fogok erről általában beszélni, hiszen ez a részletes vita, és itt a módosító indítványok mellett kell érvelni, ezért a 9. ponton benyújtott, szocialisták által benyújtott módosító indítványt szeretném megindokolni. Ez a módosító indítvány kivenné a tervezetből a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény módosítását, ahol gyakorlatilag egy látszólag technikai módosítási szándékkal élt a kormány. Csak hogy világos legyen, tehát a kormány ebben a csomagban módosítani kívá nja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, mi ezt szeretnénk kivenni, jelesül, hogy ez a szabályozás ne kerüljön ide. A kormány a beterjesztésben a médiahatóság döntései elleni jogorvoslatról rendelkezik. Nem olyan régen volt má r egy ilyen szándéka a kormányoldalnak, ahol is azt javasolták, hogy a médiahatóság döntéseivel szemben a Kúriához lehessen jogorvoslattal fordulni. Hát ez elég furcsa, tisztelt képviselőtársaim, aki ismeri a jogorvoslati hierarchia rendszerét, az igencsak elcsodálkozik azon, hogy amikor egy hatóság hoz egy hatósági határozatot, akkor utána jogorvoslattal a legfelsőbb fórumhoz lehessen fordulni. Valószínűleg erre rájöhetett a kormányoldal is, hiszen végül is ezt nem fogadták el, így aztán most újra nekifutn ak ennek a szabályozásnak, és most azt próbálják meg beépíteni a törvénybe, hogy a hatósági határozat ellen közigazgatási és munkaügyi bíróság, majd az ezzel szembeni jogorvoslatot - megkerülve az ítélőtáblát - egyenesen a Kúriához lehessen címezni és beny újtani. Ezért azt gondolom, hogy talán nem egészen a realitásoktól elrugaszkodott annak a feltételezése, hogy az ítélőtáblán a Szalai Annamária által vezetett hatóság eddig még konkrétan a Klubrádióval szemben nem tudott nyerni. Az általános vitában itt be is mutatta képviselőtársunk azt a hosszadalmas eljárást és több ügyet, amelyben végül is bírósági döntés született. Államtitkár úr azt mondta, hogy ennek a két dolognak nincs köze egymáshoz. De hát akkor minek? Valami értelmes érvelést mégiscsak kellene m ondani, hogy miért kerülnek ki egy bírósági
