Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
4703 DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a 9. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyet Gaudi képviselőtársammal jegyzünk. Arra szeretnék rámutatni, hogy miért volt fél revezető az a vita, ami kibontakozott és a sajtót is megjárta. Ez az elektronikus adatok végleges, illetve ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szól. Az elfogadott új Btk. - amely még nem lépett életbe - rendelkezik az elektronikus adatok végleges hozzá férhetetlenné tételéről, de ezek részletszabályai most kerülnek kibontásra, illetve egy új jogi forma, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel is megjelenik ebben a javaslatban. Fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy itt a kormányzat részéről - Répássy államtit kár úr ezt a bizottsági ülésen is megerősítette, de én ezt most próbálom cáfolni - csak bizonyos kiemelt súlyos bűncselekményekről van szó, és ezekre az esetkörökre érvényes az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel. Az kiemelten kényes kategória, amikor bíró sági döntés előtt, bár bírósági döntéssel, de a lezáró végső ítélet és az abban foglalt büntetés kimondása előtt rendelünk el nagyon súlyos korlátozást. Úgy gondoljuk, hogy erre bár sok esetben lehetőséget kell adni, de ezeknek az eseteknek a számát korlát ozni kell, taxatíve fel kell sorolni, és nem szabad megadni azt a lehetőséget, hogy a bíróságok túl tágan tudják értelmezni. Arról volt szó, kormányzati szintről azt mondták el, hogy csak bizonyos nagyon súlyos bűncselekmények - mint például a gyermekporno gráfia, a terrorcselekmények, az állam elleni bűncselekmények - tartoznak abba az esetkörbe, amelyek esetében ideiglenes jelleggel hozzáférhetetlenné lehet tenni bizonyos elektronikus adatokat, elektronikus honlapokat vagy blogokat, amelyek idetartoznak. A kormányzat viszont elfelejti azt, hogy azok esetében, amiket felsoroltam - terrorizmus, állam elleni bűncselekmények, gyermekpornográfia , kötelező ezt elrendelni, a bíróságnak tehát nincs mérlegelési lehetősége, el kell rendelnie az ideiglenes hozzáférh etetlenné tételt. De azt elfelejtik, illetve a kormányzat részéről se szeretik hangsúlyozni, hogy van egy másik esetkör is, amelyben elrendelheti, azaz a bíróságra van bízva, hogy elrendelje, hogy ha úgy látja, akkor ezt megteheti. Ez az esetkör, bármennyi re is furcsa, az összes közvádra üldözendő bűncselekmény, tehát egy elég tág katalógusnak mondható, hiszen a Btk.ban és a büntetőeljárásban a közvád az, ami túlnyomó részben meghatározó, és csak elenyésző számban találunk magánvádas vagy pótmagánvádas elj árásokat. Egyébként a magánvádas eljárások is bizonyos esetekben közvádra ugyanúgy büntethetők és üldözendők, tehát tulajdonképpen az egész Btk. ebbe az esetkörbe tartozik, és bármilyen közvádra üldözendő bűncselekmény, illetve bármilyen bűncselekmény vagy annak gyanúja esetén elrendelhető az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel, tehát akár az adott honlap lekapcsolása. Ezt úgy lehet megtenni - ami egy kicsit kínai típusú módszer , hogy nemcsak a tárhelyszolgáltatónak kell erre kötelezettséget vállalnia és leszednie a megfelelő adatokat, hanem a különböző szolgáltatóknak is. Tehát azt mondhatjuk, hogy végső ítélet nélkül kínai típusú módon le lehet lőni honlapokat. Ez egyébként beleilleszkedik abba a fideszes hadjáratba, amit sok esetben egyrészt az internet es szólásszabadság ellen hirdettek meg, s gyakori feljelentéssel és bírósági ítéletekkel is jár, mert ha valaki a kormányt vagy a közszereplőket kritizálja, akkor a rendőrség nagyon könnyen utánajárhat, ahogy ezt az átkosban is mondták, és komoly büntetése ket is kaphat meggondolatlan soraiért. Ugyanebbe a sorba illeszkedik az, amiről tegnap volt szó - Schiffer képviselőtársam is elmondta , hogy sok esetben, ami most gyakorlatnak látszik, kiterjesztően próbálják értelmezni a személyiségi jogok védelmét, aká r büntetőjogi védelmét is, és megpróbálják a kormányzati szervekre - minisztériumokra, bíróságra, ügyészségre - kiterjeszteni, ami szerintünk nem jó irány, mert a személyhez fűződő jogoknak legfőképpen a természetes személyeket kell megilletni, és csak szű k körben van mód arra, hogy ezt kiterjesszük; ráadásul olyan szervekre vagy közhatalmat gyakorló, gyakran politikai végrehajtó szervekre, mint akár egy minisztérium is, ha ezeket sem lehet már a
