Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - A hegyközségekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - BALÁZS JÓZSEF (Fidesz):
4678 Azzal a vitával kapcsolatban, hog y a szavazati elv milyen mértékben befolyásolja a hegyközségek életét, engedjék meg, hogy néhány példát mondjak. A mátrai borvidéken nagyon sok hegyközség területén a 2 hektár alatti termelők száma 9598 százalék egyegy hegyközség területén. Az ő tulajdon ukban, az ő használatukban van a terület 8085 százaléka. Valamennyi mátrai borvidéki, 12 hegyközség területén ezek a számok az igazak. Tehát aki attól félti a hegyközségek működését, hogy néhány nagytermelő majd nagyon nagy befolyást fog szerezni, azt gon dolom, hogy a mátrai borvidéken ezek a számok ezt nem adják vissza, épp ellenkezőleg, én azt gondolom, hogy a termelők valóságos jogokat kapnak arra, hogy itt sokkal nagyobb szavuk legyen, és akinek nagyobb területe van, azért nagyobb beleszólása is lesz. Tehát a felelősség és a tehervállalás mellett én inkább azt gondolom, hogy az új hegyközségi törvény alapvetően a korábbi érdektelenségi viszonyokat váltja föl egy érdekeltségi viszonyrendszerré. És ez szerintem mindenképpen helyes. Többen is javasolták, t öbb módosító is keletkezett arról, hogy 500 hektár vagy mennyi legyen a legkisebb területe egyegy hegyközségnek. Van, aki ezt lejjebb akarja vinni, van, aki följebb. Én amellett törnék lándzsát, hogy 500 hektár legyen a minimális terület. Tényleg a gyakor latból egy példa: nagyon sok olyan borász van, mondjuk, a mátrai borvidéken, aki mind a 12 hegyközséggel kapcsolatban áll, és akinek különböző papírokért 12 helyre kell elmennie, 12 helyről kell beszereznie először a szőlőszármazásit, utána a borszármazási t. Azt gondolom, a praktikum is amellett szól, hogy 500 hektár legyen a legkisebb terület. Szerintem ez egy ésszerű területhatár. Én is külön örülök Szabó Zsolt képviselőtársam módosító indítványainak. Szerencsés dolog az, hogy mondjuk, életszerűbbé válna a törvény, talán szerencsésebb lenne, ha nem a nemzeti hegyközségi tanács főtitkára, hanem a Borvidéki Tanács titkára; tehát közelebbről tudna, gyorsabban tudna reagálni egyegy élethelyzetből adódó probléma megoldására, amikor is a hegybíró tevékenységéve l kapcsolatban valamilyen adminisztratív összeférhetetlenségi akadály keletkezik. (15.40) Azon vitatkozhatunk, hogy a járulékbevételek tekintetében megszabjunke különböző korlátokat. Vannak olyan vélekedések, amelyek azt mondják, hogy mindenképpen meg kel l egyfajta határokat szabni, hogy mennyiben részesüljön a Borvidéki Tanács és mennyiben a nemzeti tanács. Én azt hiszem, hogy ha abból indulunk ki, hogy ez viszont egy alulról fölfelé épülő szervezet, akkor lehet ezt a megoldást választani, hiszen a különb öző szervezetek alulról építkezve tudják ezt meghatározni. Tehát nem hiszem, hogy ebben az ügyben az épülő, az alulról szerveződő szervezetekkel szemben lenne, mondjuk, meghatározva járulék, de lehet ezt szabályozni. Külön örülök dr. Nyitrai Zsolt képvisel őtársam javaslatának, amelyik egy, a szakmában régóta meglévő problémára igyekszik pontot tenni. Amennyiben külföldről, más országból kerül be bor és továbbfeldolgozás céljára, akkor az is kerüljön be a járulékfizetés rendszerébe. Ez egy nagyon régi problé ma, amelyet a szakma forszíroz. És azt hiszem, látható az is, ellenzéki képviselőtársaim, hogy nem volt a szakmával egyeztetés - volt egyeztetés. Például ez is a szakma által, a borászok által régóta várt kedvező változás. Gondoljunk bele, hogy bár nem ez adja a magyar és a külföldi bor versenyben való előnyét vagy hátrányát, nem ez fordítja meg, de akkor azt a terméket előállító is hegyközségi járulékot fog fizetni. Azt gondolom, hogy a soksok módosító között én kiemelném, hogy azért mindenki látja azt a problémát, hogy ez az ágazat akkor tud életképes maradni, akkor tud fejlődni, akkor tud továbbfejlődni, hogyha ez a borászszőlész együttműködés továbbra is fennmarad. És azokat a módosítókat, amelyek arról szólnak, hogy a különböző borvidéki és a nemzeti hegyközségi tanácsban az együttműködés még erősebb legyen, mind támogatni tudom, hiszen ez az ágazat akkor tud a jelenlegi helyzetéből továbbfejlődni, amennyiben a szőlészek és a borászok együttműködnek, és akkor lehet az ágazat fejlődése zökkenőmentes. Én azt gondolom, hogy a módosító indítványok elfogadásával egy korszerű és új hegyközségi törvény tud létrejönni, és én bízom benne, hogy az új hegyközségek sokkal jobban fognak működni, mint az eddigi működésük során; sokkal több tag lesz érdekelt abban, ho gy részt vegyen a
