Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - A hegyközségekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
4672 Félek attól, hogy ilyen körülmények mellett nem lesz biztosított a foly amatos működés a legnagyobb munkacsúcsok mellett.” Olvashatnám ezt a levelet tovább, ezeket olyan emberek írják, akik ott élnek, és nem vezetőik mondjuk, nagy borászatoknak meg nem tulajdonosaik, hanem ott élnek és ezt csinálják. Meg kell mondjam, hogy miu tán tömegével érkeznek ezek a megkeresések, és nagyon sajnálom, hogy Font Sándor képviselőtársam nincs itt, mert az első valóban abnormális törvényjavaslatot így sikerült megakadályozni. Csak azt nem értem, már egyszer beláthatta volna a jogalkotó, aki az önálló indítványt benyújtotta, Tiffán képviselőtársam, hogy nem kellene ezt így erőltetni, még akkor se, hogyha van száz olyan társa, olyan csúcsborász társa, akinek ez gazdaságilag nagyon jó lesz. Úgyhogy én ezért kérem azt, hogy ezt gondolják végig, mert ebből semmi jó nem fog kisülni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a felszólalásokat. Felszólalásra következik Demeter Ervin képviselő úr, F ideszképviselőcsoport. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Négyre redukáltam a kapcsolódó módosító javaslataimat, sorrendben tárgyalnánk. A 20. számú javaslat nyitotta meg a 6. §t, ami a közgyűlés feladataival foglalkozik. 64. számon került befogadásra az a kapcsolódó módosító javaslat, amit készítettem. Ennek a javaslatnak az a célja, hogy a fő szándékot, a korlátozott, területarányos szavazást a helyi hegyközségi tanácsokban is erősítse, mert van egy olyan sz abály a jelenlegi javaslatban, ami ezt gyengíti. Attól gyengíti, hogy kettő módon szavaz a hegyközség: egyszer kerül egy borászati küldött a saját szavazati rendszerébe, egyszer kerül egy ilyen szőlészeti küldött. Most ez azt jelenti, hogy ha nem egyforma a szavazati aránya, márpedig szinte csodaszámba menne, ha egyforma lenne a szavazati aránya a borászati és a szőlészeti küldöttet megválasztóknak, például a mádi hegyközség esetében ez 80 százalék20 százalék arányú, az azt jelenti, hogy a 80 százalékos sz avazattal rendelkezők is egy delegáltat küldhetnek a hegyközségi tanácsba, tehát a borvidéki hegyközségbe, és a 20 százalék arányt képviselők is egyetlenegyet küldhetnek. Ezért én azt javasolom, hogy adjuk meg a szabad lehetőséget az adott hegyközségeknek, hogy a két küldöttet a saját szavazati arányuk alapján válasszák meg, majd amikor megérkeznek a küldöttek a hegyközségi tanácsba, ott történjen meg a besorolása az egyiknek a szőlészeti szekcióba, a másiknak a borászati szekcióba, de ez úgy történjen meg, hogy ne csorbítsa az alapvető célkitűzéseket ilyen módon. A következő javaslat 62. számon került befogadásra. A 45ös javaslathoz, a mezőgazdasági bizottsághoz kapcsolódik, ami a 24. §t nyitotta meg. A 24. § a hegyközségi tanács kizárólagos hatásköré be tartozó feladatokat veszi számba, és ezek között említi a 2011. december 31. előtt benyújtott termékleírást, pontosan: az Európai Unió tanácsi rendelete szerint készített termékleírást. Tehát a borvidéki hegyközség kizárólagos hatáskörébe teszi a termék leírást. Számos borvidéken van rá igény, sőt az Európai Unióban számos borvidéken működik, hogy a borvidéknél kisebb szintű eredetvédelem, termékleírás működik. Mondjuk, ennek a legjobb példája Burgundia. Ha a tokaji borokat, a fehér száraz borokat tekinte m, akkor körülbelül az az értelmezési mező, hogy ne hasonlítsam össze a kettőt, amiben az történik. A dolognak az a lényege, és az adja a létjogosultságát például a tokaji borvidéken, mint a múltkor említettem, négyszáz különböző vulkáni kúpból áll a borvi dék, amelyek önmagukban különbözőek, sőt vannak olyanok, amelyeket egyedileg is érdemes külön szüretelni, mint ahogy külön szüretelik is, ezek az úgynevezett dűlőszelektált borok.
