Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ REBEKA (LMP):
4664 Azt még hozzátenném, hogy a 26 négyzetméternél mennyire érdemes postázgatni vagy nem postázgatni: ha egy 20 aranykoronás átlagos magyar területet veszünk, akkor 2320 forintról van szó, amit évi bérleti díjk ént kap összességében. Tehát egy logikátlanul alacsony területről beszélünk. Szerintem koncentráljunk arra, hogy üzletszerűen szinte, de nagy területeken megy ez a szerződéskötési forma, amit a jelen formában meg kívánunk akadályozni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Gőgös Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Azt kérdezném képviselőtársamtól, hogy akkor mi a baj az én módosító javaslatommal, amelyben pontosan ugyanez van. Az van benne, hogy amennyiben az árcsökkentésre irányul, akkor normál módszert kell alkalmazni, tehát ki kell függeszteni. De miért kell megakadályozni, hogy valaki árat vagy bérleti díjat emeljen kétoldalú sz erződésmódosítással? Vagy miért kell megnehezíteni? Mert megakadályozni nem fogják. Ezért mondtam el, hogy 1700 forint/darab, rengeteg munka, rengeteg papír. Akkor koncentráljunk a dolognak arra a részére, amivel vissza lehet élni! De ezzel nem lehet vissz aélni, mert az eredeti javaslatban lévő szöveg szerint teljesen mindegy, hogy valaki árat csökkent vagy növel, pedig az árnöveléssel nem igazán tud visszaélni semmilyen módon, csak a csökkentéssel, mert akkor tud visszaírni két nap alatt a valós piaci árra egy irreálisan magas bérleti díjat. Tehát ezzel mi a baj? Erre kellene választ adni és azt mondani, hogy ez azért nem jó, mert. De nem ezt mondta, hanem elmondta az árcsökkentés elleni módosítás érveit. Azt kellene elmondani, hogy a többi részére miért va n szükség, mert általában fogalmaz ez a törvényjavaslat. Azt is megakadályozza, ha valaki emelni akarja a díjat kétoldalú szerződéssel. Ennek meg mi értelme van? ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy k íváne még valaki felszólalni. Szabó Rebeka képviselő asszony. Parancsoljon! SZABÓ REBEKA (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Főleg a mezőgazdasági bizottságban benyújtott módosító javaslatokhoz szeretnék röviden hozzászólni. Említették képviselőtársa im, hogy meglehetősen sok módosítót kaptunk a tegnapi bizottsági ülésen, amelyeket nem nagyon volt alkalmunk vagy lehetőségünk nagyon mélyen áttanulmányozni, de azért két dolog feltűnt. Az egyik a 21. ajánlási számon futó. Itt a különböző részaránytulajdonkiadásokról, illetve ennek kapcsán a kárpótlásról van szó, hogy azok, akiknek jogos igényük van a szövetkezetek megszűnése után földrészletekre, de már nem jut számukra föld, akár különböző kimérési hibák miatt, ők kártalanítást kaphatnak. (14.40) És itt az indokolásban említik ezt a 4 ezer forint/aranykorona értéket. Én azon gondolkoztam, hogy amennyiben jól tudom, ez az ár meglehetősen alacsony, és most már indokolt volna fölemelni ezt a kártalanítási értéket, nem tudom, olyan 25 ezer forint/aranykoronár a, de mivel ez a passzus nincsen megnyitva ebben a módosításban, ezért erre most csak szeretném felhívni a figyelmet. Persze, erre nyilván forrás is kell, de azt gondolom, ez így lenne méltányos, és adott esetben egy zárószavazás előtti módosítóban még leh etne kezelni ezt a helyzetet, hogyha erre volna kormányzati szándék. A másik pedig a következő módosító ebben a nagy csomagban, ami a 22. számon fut, itt a termőföldről szóló törvény különböző passzusait módosítják. Volt ebben számos módosítás arról, hogy a földhasználati nyilvántartásokat ki és hogyan használhatja, illetve ebből hogyan lehet majd
