Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 17 (218. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény, valamint a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény módosításá... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
466 nemzetgazdasági s zempontból is jelentős szerepet vállal és foglal el a magyar közéletben, a működését segítsük. Magyarországon több mint 65 ezer civil szervezet van bejegyezve, az egykor velünk együtt elnyomott keleti tömb tekintetében Magyarországon a második legtöbb civi l szervezetet jegyezték be a lakosságszámra vetítve. Ez arra mutat rá, hogy Magyarországon igen fejlett civil társadalom létezik, és a polgárok aktívan vállalnak közösségi feladatokat, ha kedvező feltételek mellett tevékenykedhetnek. Ennek érdekében kerül sor erre a törvénymódosításra is. A civil szervezetek állampolgári kezdeményezésre jöttek létre, és életünk számos területén tevékenykednek, szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális, környezetvédelmi és más fontos társadalmi feladatokban. Az éves bevé telük is közel 500 milliárd forint, ami, úgy gondolom, önmagában is figyelemre méltó, amelynek mindösszesen 40 százaléka állami támogatás. Nemzetgazdasági szempontból ki kell emelni még egy fontos adatot a civil szervezetekkel kapcsolat, jelesül, hogy 150 ezer embert foglalkoztatnak ebben a szférában. És ha már sokat beszéltünk ma a nőkről, itt el kell mondani azt is, hogy a civil szektorban a foglalkoztatottak közel 60 százaléka nő. (18.50) Mint ismert, minden évben a civil szervezetek számára a magyar adó zók felajánlhatják adójuk egy százalékát. Ez az elmúlt években közel 25 ezer szervezet számára volt hozzáférhető, és a felajánlott összeg elérte a 10 milliárdos nagyságrendet. Ez nem jelentéktelen bevétel a civil szervezetek számára, hiszen a bevételeik kö rülbelül 2,53 százaléka. Különösen jelentős ez azoknál a szervezeteknél, amelyek nem kiemelten közhasznú szervezetek voltak, azaz nem állami, önkormányzati feladatot láttak el, de fontos közcélú tevékenységet folytattak. Jelen törvénymódosítás ezekről a s zervezetekről szól, ezeknek a szervezeteknek szeretné lehetővé tenni, hogy ugyanolyan kedvezményes felajánlásban részesülhessenek, mint a kiemelten közhasznú szervezetek. Az adózók a tavaszi adóbevallási idő szakban rendelkezhetnek adóhányaduk felől, az adóbevallások feldolgozását követően a várható összegről az adóhatóság augusztus 31. napjáig levélben tájékoztatja a civil szervezeteket. Egyidejűleg felhívja azokat, hogy nyilatkozzanak, megfelelneke a kedvez ményezetti feltételeknek. A kedvezményezetté válás feltételeit a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény, röviden az egyszázalékos törvény határozza meg. E törvény a közhas znú szervezeteket a nem közhasznú jogállású szervezetekkel szemben előnyben részesíti, már egyéves működés után kedvezményezetté válhatnak. Az adóhatóság felhívására a közhasznú szervezeteknek is nyilatkozniuk kell a végzett tevékenységről. A közhasznú sze rvezetek nyilatkozatával kapcsolatban azonban felmerült egy jogértelmezési probléma. Az Országgyűlés az elmúlt évben elfogadta az egyesülési jogról, a közhasznúság jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLVI . törvényt, amely a kiemelkedően közhasznú jogállást megszüntette, a közhasznú státus 2012. január 1jével egyfokozatúvá vált. A kiemelkedően közhasznú jogállás feltétele a kialakult bírói gyakorlat alapján az volt, hogy a civil szervezet állami szervvel v agy önkormányzattal kötött közfeladatellátási szerződéssel rendelkezzen. Az egyszázalékos törvény hatályos szövege jogértelmezési nehézséget vet fel, mert egyes értelmezések szerint minden közhasznú szervezettől számon kérhető a közfeladatellátási szerző dés, holott ilyennel csak azok a szervezetek rendelkeznek, amelyek korábban kiemelkedően közhasznúak voltak. Ebből az következne, hogy a szerződéssel nem rendelkező közhasznú szervezetek nem lehetnek az adózói rendelkezések kedvezményezettjei, ami nyilvánv alóan ellentétes lenne az eddigi gyakorlattal, a törvény céljával és az eredeti jogalkotói szándékkal.
