Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
4627 Köszönöm szépen a szót. Én is nagyon jó véleménnyel vagyok Nagy István képviselő úr beszédével kapcsolatban, nagyon szépen bemutatta ezt az egész folyamatot, elég lírai módon, és nyilván a helyi ember szemüvegén keresztül. Egy megjegyzésére szeretnék mindenképpen utalni, amikor bemutatta azt, hogy egy emberi beavatkozás újabb és újabb emberi beavatkozásokat kívánt és szült, és így vagy unk már itt a Kárpátmedencében szerintem 150200 éve. Vajon ki lehete ebből szállni? Tudunke olyat tenni, ami később nem igényel újabb korrekciót, újabb technológiát, újabb technokrata beavatkozásokat, ahogy az államtitkár úr mondta az imént. Amikor Szé chenyiék, Vásárhelyiék elkezdték szabályozni a Tiszamedret, akkor azt gondoltuk, vagy azt gondolták ők akkoriban, hogy jót tesznek, hogy ez egy modernizációs lépés, hogy ezzel komplett térségeket fognak majd a mezőgazdasági termelésbe bevonni, és utat nyi thatnak a populáció növekedésének s a többi. De ha ma vonjuk meg ennek a mérlegét, vajon pozitíve? Mit tettek azzal a térséggel a legjobb jó szándékukkal együtt is? Vajon jót tetteke azzal a térséggel, és vajon milyen állapotban van most az egész Tiszam eder, és menthetőe ilyen módon? Az is természetes, hogy átpolitizált ez az egész helyzet, - Kovács képviselő úr mondta az imént. Én még emlékszem arra a beszédre, amit Szentágothai professzor úr mondott ebben a teremben. Ez a Kádárrendszer vége volt szám omra. Emlékszem arra, hogy az a rendszerváltást jelentette számomra, amikor a Dunaszaurusszal leszámoltunk, és a Duna Mozgalom el tudta érni ezt. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ez húsz éve volt.) Húsz éve volt, bizony. Azóta is átpolitizált ez az egész helyzet. Én még emlékszem a ’98as nagy Dunatüntetésre, amikor Illés államtitkár úr ment elöl és skandálta, hogy “lakást építs, ne gátat”. Én is ott mentem mögötte, nem ilyen szempontokból, hanem ökológiai és természetvédelmi szempontokbó l. Persze, hogy átpolitizált ez a kérdés, és ezt közösen kell megoldanunk most (Az elnök csenget.) , de nem látjuk a megoldást. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót K epli Lajos képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Az államtitkár úrra reagálnék, reflektálnék röviden. Amikor felmondtuk, illetve az Antallkormány felmondta végleg a bősnagymarosi vízlépcső megépítésére vonatkozó államközi szerző dést, akkor 3 milliárd schillingnyi - akkori árfolyamon - kártérítést kellett Ausztriának fizetnünk azért a kárért, amit ezzel okoztunk őnekik. Ebből az összegből ők Bécs alatt felépítették a freudenaui vízerőművet. Ez a beruházás őnekik árvízvédelmi célok at szolgál. Bécs belvárosát nem fogja soha az árvíz elönteni, mert az árhullámokat kezelni lehet ezzel a létesítménnyel. Egy hatalmas logisztikai parkot hoztak létre kikötővel, vasúti és közúti csatlakozással. Fixálták a folyók vízszintjét, így a partokat turisztikai szempontból tökéletesen lehet hasznosítani, és még sokáig sorolhatnám az előnyöket - és nem utolsósorban olcsó áramot kaptak a bécsiek, hiszen turbinákat is beépítettek ebbe a vízerőműbe , amiket a bécsiek megkaptak helyettünk úgymond, ugyanis a mi pénzünkből épült fel. Szlovákia nemrégiben jelentette be, hogy számukra megtérült anyagilag a bősi erőműberuházás. Az államtitkár úr az egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy egy ilyen beruházás 600 év alatt sem térül meg. Ezt a szlovákok most megcá folták. Náluk nemzeti zarándokhellyé vált sajnos, és a magyarok felett aratott győzelmük nemzeti zarándokhelyévé vált a dunacsúnyi létesítmény és a bősi vízlépcső is, ami a mindenkori magyar politika szégyene, hogy ez megtörténhetett - zárójel bezárva. Teh át azt látjuk, hogy két ország is felépített egyegy vízlépcsőt, hátrányokat láthatóan egyikük sem szenvedett el belőle, bár az államtitkár úr azt mondja, hogy a hátrányokat majd a jövő fogja elszenvedni. De vannak már 50 éve működő vízlépcsők is Ausztriáb an és Németországban, ők sem
