Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz):
4625 szakaszán újabb beavatkozásokat generálnak, melyek gazdasági érdekekkel párosulva nemcsak árvízvédelmi és hajózási, hanem tágabb értelemben vett ví zgazdálkodási célokat is szolgálhatnak. Jelentős változást hozott az életünkben 1992 októbere, amikor a Duna elterelésével elkészült az úgynevezett Cvariáns a szlovák oldalon, és üzembe helyezték a bősi erőművet. A folyó elterelése leginkább a felsőszige tközi mellékágrendszert érintette, mert Szapnál, az 1811es folyamkilométernél a Duna teljes vízhozama már egy mederben folyt és folyik tovább. Az elterelés hatására a korábbi átlagosan 2200 köbméter/szekundumos vízhozam helyett csak 150200 köbméter/szeku ndum folyt a főmederben, és ennek hatására a víz szintje egyik napról a másikra több mint két métert csökkent. A felsőszigetközi ágrendszerből kifolyt, illetve kiszivárgott a víz, és a szigetközi talajvíz szintje lesüllyedt. Víz csak azokban a mederszakas zokban maradt, amelyeknek fenékszintje mélyebb volt, mint az új, lesüllyedt talajvízszint. A kialakult állapotot a kormány katasztrófahelyzetnek értékelte, s tényleg az is volt: kiszáradt, repedezett medrek, vergődő halak. A halál szelleme átsuhant a térsé gen. De ez a térség élni akart. Léte során mindig a vízzel harcolt, s oly sokszor megtapasztalta, hogy mégis a víz az úr, most meg a hiánya jelentett és jelent ma is nagy gondot. Számos megoldási lehetőség merült föl, nagyon sok irreális és megmosolyogtató is, mint például, hogy a hullámtéri vízpótlást szivattyútelepek kiépítésével kellett volna megoldani. Ma már mosolygunk ezen, de ez akkoriban nagyon komoly valóság volt. A szigetközi ember meg félretolt kalappal, ráncoló homlokkal, fejcsóválva nézte a szá mára érthetetlen megoldást, a dübörgő üzemanyagszállító tankereket, amelyek még az útjait is tönkretették, szagolta a szivattyútelepekből mérhetetlen mennyiségben kiáramló bűzös kipufogógázt; mindezt természetesen környezetvédelmi megoldásként. Ezt kö vetően a felsőszigetközi hullámtéri mellékágrendszer érdemi vízpótlása a Duna folyam 1843as folyamkilométerénél épített, a helyi szakértők által már korábban kezdeményezett fenékküszöb segítségével valósult meg 1995. június 22étől kezdődően. Az ideiglen es fenékgát által okozott duzzasztás kihasználásával a Duna jobb partján, az 1845,4es és 1845,9es folyamkilométernél kialakított töltőbukókon keresztül tud a víz kilépni a szigetközi hullámtér irányába, melynek értéke üzemszerűen elérhette a korábbi sike rtelen kísérletezgetések tízszeresét, a 150 köbméter/szekundumot. Gyakran fölmerül a kérdés, hogy a Duna szigetközi szakaszának problémáját hogyan lehet megoldani, kelle műszaki beavatkozás, vagy elegendő az 55 százalékos vízmegosztást megvalósítani. A du nai kormánybiztossági titkárság anyaga 1998 decemberében arról nyilatkozik, hogy 2030, 4050 és 6070 százalékos átadott vízhozamnál is kevés az a víz ahhoz, ami szükséges. A vizsgálat összegző következtetése az, hogy a vizsgált vízmegosztási arányértékek mellett az ÖregDuna kívánatos vízszintjeinek helyreállítása lehetetlen, ha a mederben nem végzünk a vízszintek növelése érdekében műszaki megoldásokat. Kimondhatjuk tehát: műszaki beavatkozás, vízszintemelés nélkül, tehát a főmeder süllyedése miatt nem l ehet a vízpótlást, illetve a főmeder és a mellékági rendszer között az élő kapcsolatot megteremteni. Azt hiszem, ez eléggé komoly figyelmeztető jel számunkra. A víz keretirányelv, az eljárási rend betartása mellett… ELNÖK (Jakab István) : Képviselő úr, egy perccel meghosszabbítom az időkeretét, hogy a gondolatot be tudja fejezni. DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz) : Nagyon megtisztelő, köszönöm szépen, elnök úr. A víz keretirányelv az eljárási rend betartása mellett nem zárja ki a víztesteken új létesítmények megvalósí tását. Nézzük, mit szeretnének a Szigetközben élők, és miért is jött létre ez a mai nap itt az Országgyűlésben. Szeretnénk kérni, hogy kezdődjenek érdemi tárgyalások Szlovákia és Magyarország között a szigetközi ÖregDunameder vízgazdálkodási kérdéseinek megoldására. Kérjük, hogy vegyék figyelembe a helyi tapasztalatokat, az egyeztetett javaslatokat, hiszen egyedül
