Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
4615 Mindez azt jelenti, és elnézést, hogy ilyen részletekbe menően a szakmai helyzetet ecseteltem, de mindez azt jelenti, hogy mivel a Szigetköz ökológiai válságát nagyrészt a régi főmederbe és a mellékágakba jutó víz mennyiségének a c sökkenése okozza, értelemszerűen a megoldást is csak a vízmennyiség növelésével lehet megtalálni, nem pedig a meglévő vízmennyiség ideoda pakolgatásával. Ennek ellenére a vízpótlási javaslatok döntő többsége a vízszintemelés különböző variációit írja le, vízmennyiségnövelés nélkül. Tehát a helyzet kulcsa az, hogy Magyarország képese érvényesíteni a hágai döntésben neki ítélt vízmennyiség visszaszerzésére vonatkozó álláspontját avagy sem. Bármilyen további vita, döntés arról, hogy a megszerzett vízmennyis éggel milyen technológiai megoldások mentén tudunk optimális eredményt elérni, csak ezt követheti. Amennyiben nagyobb vízmennyiséghez nem jutunk hozzá ebben a nemzetközi vitában, a Szigetközi ökológiai kárai tovább fognak súlyosbodni, bármilyen műszaki meg oldást fogunk találni rá. Az egyes műszaki megoldások várható hidrológiai, ökológiai, hajózási, pénzügyi és egyéb vonzatairól ugyanakkor van egy terv, amit intenzíven képvisel néhány lelkes - és egyébként a jó szándékát senkinek nem vonom kétségbe - szerve zet, de a lehetséges alternatívák kapcsán nem készültek átfogó vizsgálatok, amelyek az ökológiai, társadalmi, vízgazdálkodási hatásokat azonos mértékben elemezték volna. Tehát van egy helyzet, amikor a rendelkezésünkre álló vízmennyiségről nincs biztos tud ásunk, és egy ilyen helyzetben kezdünk el olyan műszaki megoldásokról vitázni, amely műszaki megoldások nincsenek azonos mértékben megvizsgálva ökológiai, társadalmi, pénzügyi és egyéb hatássaik tekintetében. Tehát azt gondolom összességében, hogy az eddig elvégzett vizsgálatok alapján is az a legfontosabb tapasztalat, hogy a műszaki alternatívák hatása nagymértékben különbözik aszerint, hogy a teljes vízmennyiségnek mekkora hányada kerül a főmederbe, illetve hogy mi az a fő szempont, amelynek alapján az ér tékelést elvégezzük. Tehát valóban dönteni kell, és ebben az egyben Kepli képviselőtársammal egyetértek, döntenünk kell, hogy a Duna ökológiai állapotának a helyreállítását célozzuk, vagy egy kibetonozott hajózóutat akarunk létrehozni Magyarország vízügyi főtengelyében, vagy milyen egyéb célokat próbálunk követni. Ezek nagyban fogják befolyásolni, hogy milyen műszaki megoldásokat fogunk választani, de jelen pillanatban, azt gondolom, fordítva ülünk a lovon. Egy technológiai megoldás, műszaki megoldás áll a vita középpontjában, amikor az alapvető kérdés az, hogy mit akarunk összességében a Dunával és a kapcsolódó vízrendszerekkel kezdeni, és hogy ennek fényében hogyan tudunk egy nemzetközi vitában a magyar álláspont érvényesítése érdekében hatékonyan fellépni . Az idő szűkössége miatt már csak egy dologra szeretnék kitérni. Az alapvető kérdés tehát a vízmennyiség visszaszerzése, a kérdés az, hogy erre Magyarországnak vane reális lehetősége. Látjuk, 15 éve a hágai döntést nem tudjuk végrehajtani kétoldalú tárgy alások keretében a szlovákokkal, a nemzetközi jogi helyzet ugyanakkor nem kedvezőtlen Magyarország számára. Egyrészt a hágai döntés egyértelműen leszögezi az ökológiailag szükséges vízmennyiség jogosultságát a magyar fél számára, amennyiben a magyar fél az t kommunikálta a hágai döntést követően a Nemzetközi Bíróság felé, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytat a szlovák féllel, és a hágai Nemzetközi Bíróság jelenleg ennek az információnak a birtokában van. Így 15 év után, azt hiszem, ideje kimondani, hogy nem folynak jóhiszemű tárgyalások Szlovákiával, egyébként sajnos egyáltalán nem folynak tárgyalások Szlovákiával, de mindenesetre jogos a magyar fél szándéka arra, hogy visszavigye az ügyet a hágai Nemzetközi Bíróságra, és arra kérje a hágai Nemzetközi Bíróság ot, hogy kötelezze a szlovák felet az első hágai ítéletben megállapított vízmennyiség visszaadására. Ráadásul a két fél európai uniós csatlakozása új nemzetközi jogi helyzetet teremtett, mind a két félre érvényesek az európai uniós jogszabályok, és jelenle g a szlovák fél ezen jogszabályoknak, direktíváknak, előírásoknak hosszú sorát - oldalakon lehet sorolni, hogy milyen hosszú sorát - sérti meg. Ezek alapján a magyar kormány - és ez a magyar kormány felelőssége , ha 15 év késlekedés után végre tényleg meg oldást akar találni a Szigetköz problémáira, egy olyan dunai
