Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
4606 Azt gondolom, hogy semmiképpen nem Magyarországnak, ellentétben az államtitkár úrral, hiszen az érv az volt, hogy majd a hágai bí róságon ökológiai katasztrófára jobban lehet hivatkozni, ha meg tudjuk mutatni, hogy hogyan néz ki a kiszáradt Dunameder, és miféle katasztrófahelyzetet okozott ténylegesen a Duna elterelése. Azt gondolom, hogy hazaárulás nemcsak az volt - és lehet, hogy kemény szavakat használok, de ezt konkrétan így is gondolom , amikor annak idején aláírták az államközi szerződést úgy, ebben a formában, hogy egy kizárólag szlovák oldalon vezető üzemvízcsatornára építik meg az erőművet, egy csekélyke energetikai, és nem tudom, milyen előnyért, hogy nem a fősodorba, nem a Dunamederbe építik az erőművet, hanem az üzemvízcsatornára, hanem az én véleményem és a Jobbik véleménye szerint az is, ahogyan akkor ebből a szerződésből a magyar állam, az első szabadon választott mag yar kormány kihátrált. És természetesen nem szabad ebből kihagyni szocialista elődeiket sem, hiszen ez már a nyolcvanas években megkezdődött. Tehát azt gondolom, hogy nemcsak a Szigetköznek, hanem az egész országnak óriási károkat okozott a politika, és ká rokat okoz húsz éve, hiszen húsz éve, 1992. október 23a óta semmi konkrétum nem történt ebben az ügyben. A hágai ítélet - ahol egyébként Magyarország sajnos 7:1 arányú vereséget szenvedett Szlovákiával szemben, bármennyire is próbálták ezt egyesek győzele mként beállítani - óta eltelt 15 évben megint csak semmi nem történt, csak folyamatosan a szavak szintjén, hogy majd leülünk tárgyalni a szlovákokkal, hogy mikor bocsátják a víz 50 százalékát a rendelkezésünkre. Bocsássák akár a 100 százalékát, az államtit kár úr mondta, hogy a “van víz” ellentétpárja a “nincs víz”, tehát ha nincs víz, rendelkezésünkre bocsáthatják akár a 100 százalékát is, akkor sem lesz elég víz azokhoz (Dr. Illés Zoltán: De akkor nincs miről tárgyalni.) a célokhoz, amelyeket el szeretnénk érni. De, államtitkár úr, van miről tárgyalni, egyetlen módon, ami ellen a jelenlegi kormány is, és húsz év óta minden kormány foggalkörömmel hadakozik: bizony, duzzasztással. Azt hiszem, hogy le kell dönteni végre ezt a tabut; hívjuk akár fenékküszöbnek , vagy hívjuk akár vízlépcsőnek. Rögtön szeretném is azokat a tévhiteket vagy terjesztett pletykákat, rossz szándékú pletykákat eloszlatni, miszerint a Jobbik gátat akarna Nagymarosra építeni, mert nem erről van szó. Nem erről van szó! Menjünk egy kicsit v issza az időben! Már a reformkorban hajózás céljára kimélyítették a Duna főmedrét, hogy minél jobban lehessen azt hajózni, hiszen akkor az volt az elsődleges szempont, ökológiai szempontok még nem játszottak. Emiatt, mivel a fő sodorvonal egyre gyorsabb és intenzívebb folyású lett, bekövetkezett már önmagában is egy medermélyülés, hiszen ezek az eszközök, amiket egyébként önök és az LMP is szorgalmazni szokott, hogy különböző sarkantyúkkal és egyéb megoldásokkal oldjuk meg a problémát, mármint a hajózás sze mszögéből, azok csak további problémához vezetnek, további medermélyüléshez. Ezt ezen a módon nem lehet megoldani. Tehát már akkor elkezdődött egyfajta medermélyülés, ami tovább folytatódott azzal, hogy gyakorlatilag Ausztria és Németország a saját jól fel fogott érdekében teljes egészében belépcsőzte már a Dunaszakaszt. Körülbelül 30 vízlépcső található a tőlünk fölfelé eső szakaszon és jó néhány az alattunk lévő szakaszon is, egyedül Magyarországon nem épült ilyen létesítmény. Ez Magyarországon 20 éve tab utéma, felvetni sem lehet, holott itt nem pusztán Nagymarosról van szó, itt már ennél jóval többről van szó. Teljesen más szemszögből kellene ezt a kérdést megközelíteni. Tehát a probléma nem BősNagymarosnál eredeztethető, hanem onnantól kezdve, hogy a fö löttünk lévő vízlépcsők megépültek, és a Duna nem szállít már, vagy legalábbis jóval kevesebb hordalékot szállít a magyarországi szakaszra, innen viszont továbbra is viszi el a hordalékot, mélyül a meder, és a medermélyülést valahogy meg kell gátolni. Besz élhetünk itt bármi másról, de azt a megoldást, ami duzzasztást jelent - akármennyire is szeretnénk elkerülni ezt a szót , akár fenékküszöbök, akár vízlépcsők építését, nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a vitának elsősorban szakmai alapon kell lefolyni , nem pedig politikai alapon, ahogy történt az az elmúlt 20 évben.
