Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés az országos bányásznap alkalmából - ELNÖK (dr. Latorcai János):
4585 Az ülésen jelen voltak: DR. BUDAI GYULA, CZERVÁN GYÖRGY és DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkárok, DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, DR . RÉPÁSSY RÓBERT és DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkárok, SOLTÉSZ MIKLÓS és DR. SZÓCSKA MIKLÓS emberi erőforrások minisztériumi államtitkárok. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés ő szi ülésszakának 31. ülésnapja 2012. december 4én, kedden (9.00 óra - Elnök: dr. Latorcai János Jegyzők: Göndör István és dr. Stágel Bence) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Szép jó reggelt kívánok mindenkinek! Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a képviselőt ársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai munkánkat. Külön köszöntöm a névnapjukat ünneplő Borbálákat, Barbarákat, Isten éltesse valamennyiüket! Megemlékezés az országos bányásznap alkalmából ELNÖK (dr. Latorcai Já nos) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a bányásztársadalom Szent Borbálára, foglalkozásuk védőszentjére emlékezik . Ezen a jeles napon az országos bányásznap alkalmából az ország Házában is illő leróni tiszteletünket a múlt és a jelen bányászainak áld ozatvállalása előtt. Sajnos, ma már csak kevesen tudják, de történelmi tény, hogy hazánkban közel ezer éven át a bányászat és a kohászat a nemzetgazdaság egyik legfontosabb, legjelentősebb ágazata volt. A Kárpátmedence évszázadokon keresztül az európai ne mesfémtermelés élvonalába tartozott. Már a XIII. században a kontinensen termelt arany öthatodát, az ezüst egynegyedét a mi országunk adta. Az 1770es években az állami bevétel 30 százaléka a felvidéki és az erdélyi bányászatból, kohászatból származott. A XVIII. századra a hazai bányászat és kohászat központja már Selmecbánya térsége volt. Európaszerte elismerték a technológiai színvonalat, a vezetési módszereket és az ide koncentrálódott szaktudást. Ez az elismerés többek között annak is köszönhető volt, hogy 1735ben létrejött a híresnevezetes selmeci Bergschule, a későbbi Bányászati és Erdészeti Akadémia, amely a kor színvonalának megfelelő, nívós képzést biztosított. A hazai bányászat szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt az 1892ben Selmecbányán m egalapított Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, amely a bányászat és a kohászat érdekében számos javaslattal kereste az egymást követő kormányokat, ráirányítva figyelmüket a szakma kihívásaira, a bányászélet nehézségeire, problémáira. A fejl ődés töretlennek mutatkozott. Van azonban, ami változatlan maradt: a mélybe leszálló bányászt mindig bizonytalanság fogadta. Ez sokszor csak a nyersanyag fellelésének a kiszámíthatatlanságát jelentette, máskor viszont Szent Borbála oltalmában és segítségéb en bízva magának a létnek az esendőségével is szembe kellett nézni. Talán ennek a fokozott egymásra utaltságnak is köszönhető, hogy a bányászok nemcsak a föld
