Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
4579 Jézus megtestesül ése és megváltó szenvedése nem választható szét egymástól, azért jött el közénk, hogy életét a kereszten szeretetből elveszítse. A kereszt tehát nem a húsvét, hanem az egész kereszténység jelképe. Nem véletlen, hogy a templomok tetejéről se szedik le a ker esztet a húsvéti időszak végén. A jászol szép, de inkább a templomokba való; ezeken a forgalmas közterületeken manapság sajnos csak szemétkosárnak használnák. A kereszt viszont egy felkiáltójel (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) , am ely felhívja (Az elnök ismét csenget.) a figyelmet az ünnep valódi, keresztény értelmére. Erről szerettem volna beszélni, ha az elnök úr nem szakít meg közben többször is. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Kös zönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Vágó Sebestyén képviselő úr - megadom a szót 5 perces időkeretben , Jobbikképviselőcsoport. VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A “három császár csatájára” 1805. december 2án Austerlitznél került sor. Az oroszosztrák seregek 2527 ezer embert veszítettek ebben a csatában, amelyből 10 ezer ember hadifogoly volt. A magyar veszteségeket csupán becsülni lehet. A két székely gyalogezred a források sze rint elvesztette kétharmadát, vagyis ha 2600 fővel számolunk, akkor 1733 fő halt és sebesült meg. A 4. huszárezredből 5 fő halt meg, 36 sebesült meg, és 7 fő esett fogságba. A 11. huszárezredből hatan haltak meg, ugyanennyien sebesültek meg és tizenketten tűntek el. A székely hősök tiszteletet érdemelnek, mert a csata során bizonyították rátermettségüket, bátorságukat, amikor a túlerővel szemben a csatában sikerült Telnice községet megtisztítaniuk a franciáktól. A falu központjában ma két kopjafa őrzi emlék üket. A Brünni Magyar Polgári Egyesület idén is megemlékezést szervezett az emlékműnél, amelyen nekem is volt szerencsém részt venni a hétvégén. Mint minden történelmi eseménynek, az austerlitzi csatának is vannak a mai napig hasznosítható tapasztalatai. I smereteink alapján kijelenthetjük, hogy Európa hagyományosan nagyhatalmi berendezkedésű. Egyegy nemzet helyzetét a nagyhatalmakon belül sokszor a történelmi folyamatok befolyásolják, például a Habsburg Birodalmon belül Csehország a 30 éves háború után örö kös tartományként létezett, ami erősen befolyásolta önállóságát, valamint a fejlődését. Sok esetben a tradicionális vagy a megválasztott vezetők voltak azok, akik meghatározták egyegy ország szerepét, helyzetét, jogait a birodalmakon belül. A XVIII. száza d végén és a XIX. század elején a magyar nemességet inkább az jellemezte, hogy vélt vagy valós kedvezmények csepegtetésének reményében kiszolgálták az uralkodót, megszavazták újabb adók bevezetését, illetve pont az emlékezetes csata előtt igent mondtak 34 ezer magyar újonc besorozására. Az austerlitzi csata egy jelkép. Európát megrázta a francia forradalom, de végül, kisebbnagyobb veszteségek árán, konszolidálódott a helyzet. Napóleon hatalomra került, de a császársággal ő is azt jelezte, hogy a fennálló r endbe akar betagolódni, viszont ezen renden belül egyeduralomra is törekszik Európában. Ennek egyik fontos állomása Austerlitz. Az itteni veszteség is befolyásolhatta azt, hogy a waterlooi győzelem után, 1815ben létrejött a Szent Szövetség, amely Napóleon híján új ellenségképet keresett magának. Így fő célja a fennálló rend megtartása, a lázadások leverése és az új eszmék terjedésének a megakadályozása lett. Éppen ezért nem is csodálkozhatunk a cár készséges segítségén, amikor a magyar szabadságharc leveré séről volt szó, amelynek csatái szintén nagyon sok magyar és székely áldozatot követeltek. A jelenleg is nagyhatalmi berendezkedésű Európában mindent meg kell tennünk nemzeti önrendelkezésünk érdekében. Sajnos ma is azt tapasztalhatjuk, hogy a jelenlegi ko rmány is a XIX.
