Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
4574 nyújtottak ezekről. Eddig egyelőre sok siker nem koronázta erőfeszítésünket, úgyhogy szeretnénk, ha a meggyőzés hullámai mo st így tényleg eluralnák a döntéshozókat, hiszen mondjuk, a franchise szerződés esetében a “jogbérlet” szó előzze meg a “franchise”t, ilyen jellegű módosítónkat elfogadták, hogy a magyar nyelv elsődlegessége érvényesüljön, de olyanokban egyelőre még áttör és vár, mint például az üzleti titok védelme, az ajánlás 51. pontja szerinti, azaz az üzleti titok védelme ne jelenthesse, hogy a közvagyonnal kapcsolatos információk és adatok hozzáférhetetlenné váljanak. Ez egyébként más frakciók részéről is elhangzott, amelyek most rettenetesen ágálnak a Jobbikkal való bármilyen közös gondolkodás ellen, de lámlám, még a szocialista frakció részéről is elhangzott egy ilyen hasonló javaslat. Nem mondom, hogy ez a meggyőzés legvégső eszköze, de az, hogy több frakció is szó ba hozza, az mindenképpen, azt gondolom, jelzésértékű. Nagyon érdekes egyébként, hogy a társasági törvénnyel kapcsolatban, a társasági jogi szabályok esetében az a bizonyos fő szabály, a diszpozitivitás szabálya lép be a kó gencia elve helyett, és ezt Kepli Lajos képviselőtársam 59. módosító ajánlási pont szerinti javaslatában szeretné visszaállítani az eredeti állapotába. Ez egy generális megfontolást igényel kétségkívül, de el kell mondanom, hogy például itt a szakma egyes képviselői, például Sárközy Tamás professzor is azon az állásponton vannak, hogy nem szerencsés beléptetni ezt a rendszert, egyszerűen azért nem, mert a társasági jogi rendszerben amúgy is nagyon sokan keresik a kibúvókat, keresik azokat a lehetőségeket, h ogyan lehet a korlátolt felelősségű társaságok felelőtlenségével tulajdonképpen visszaélni. Ez mindenképpen megfontolásra érdemes. A következő, amiről szeretnék még szólni, a 86. ajánlási pontban szereplő javaslatunk, több ilyenünk van egyébként. Ez többek között a társasági jognak azon eleme, amely… - a nyilvános részvénytársaság kivételével a külföldi vállalkozás jogi személy tagját, közvetlenül vagy közvetve, természetes személy tulajdonosa által tulajdonolt jogi személy tagját bizony meg kelljen nevezni a létesítő okiratban. Tehát úgy gondoljuk, hogy az offshore cégekkel szembeni fellépés, ami egyébként minden szempontból igazolható, ezt a javaslatot szükségessé teszi. Idő hiányában most már a többi javaslatunkról sajnos nem tudok beszélni, de azt gondo lom, hogy magukért beszélnek. Én nagyon szeretném, ha megfontolnák elsődlegesen ezeket a bizonyos társasági jogi megfontolásainkat, amelyek a csalárd módon eljáró vállalkozások tagjait egyelőre még mindig felhatalmazzák vagy egyfajta lehetőséget biztosítan ak arra, hogy a hitelezővédelmi szabályokat áthágva igyekezzenek tisztességtelen előnyre szert tenni. Minden más tekintetben pedig kérem önöket, hogy fogadják meg azokat a felvetéseket, amelyeket tettünk, és így születhet álláspontunk szerint egy olyan pol gári törvénykönyv, amit mi is jó szívvel támogatni tudunk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki szólni. Igen, kétperces felszólalásra jelentkezett Sc hiffer András képviselő úr. Öné a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én arra szeretnék csak ráerősíteni, hogy van lehetőség arra a polgári törvénykönyv fogalomrendszerén belül, hogy valóban kiseprűzzük az offshore lovagokat ebből az országból, erre tettünk mi is javaslatot, más frakciók is. Van végrehajtható lehetőség arra, hogy Magyarországon néhány éven belül kizárólag olyan vállalkozások legyenek kint a placcon, ahol a tényleges tulajdonost meg lehet nevezn i. Lássunk világosan, egy olyan javaslatról van szó, amelyik egyszerre tudja megfékezni azt, hogy irdatlan mennyiségű itt megtermelt jövedelem vándoroljon ki különböző egzotikus postafiókokba, és egyúttal ez egy olyan lehetőség is, amelyik éppenséggel pont a hazai kis- és középvállalkozásokat védené, ráadásul lehetetlenné teszi azt, hogy a korrupciós pénzeket ilyen módon átláthatatlanná lehessen tenni. Legalább ilyen fontosnak tartom azt a módosító javaslatunkat is, amit egyszer már törvényjavaslat formájáb an Scheiring képviselőtársammal előterjesztettünk - 87. számon szerepel