Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VAS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP):
4565 Úgy go ndoljuk, hogy nem választható el ez a két oldal egymástól, a büntetőjogi és a polgári jogi aktus és cselekvőképesség, ezért arra az álláspontra helyezkedtünk, és ajánljuk a Háznak, hogy fogadja el, hogy amely 14 évet be nem töltött kiskorúnak büntetőbírósá g már megállapította a cselekvőképességét, azt akceptálja a polgári jog is a cselekvőképesség tekintetében. Ennek a módosító javaslatunknak ez az értelme. Nem titkoljuk azt az álláspontunkat, hogy igazán megoldásnak azt tekintenénk, ha 14 éves korra vissza vinnénk a vétőképesség alsó korhatárát is. A másik ilyen módosító indítványunk az 52. ajánlási pontban megfogalmazott indítvány, amely már elhangzott ebben a Házban más megfogalmazásban. Ez a bizonyos üzleti titkokkal kapcsolatos álláspontunk, amely úgy sz ólna, hogy üzleti titok védelme nem akadályozhatja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján előterjesztett, a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyon feletti rendelkezés tartalma, illetve nemzeti vagyonnal való g azdálkodásra vonatkozó tény vagy adat megismerésére irányuló kérelem teljesítését. Nyilvánvaló tény, hogy kezelni kell azt a dilemmát, illetve azt a konfliktushelyzetet, amely az üzleti életnek az üzleti titokhoz fűződő érdekeltsége, illetve a közpénzek el költésénél a közpénzek elköltésének nyilvánossága, lucidum volta melletti érveket jelenti. Az állam, illetve az államnak bizonyos cégei, szervei időnként a gazdasági élet részét képezik, így tulajdonképpen a gazdálkodás rendes folyományaként vonatkoznia ke llene rájuk az üzleti titok szabályának, azonban mi úgy gondoljuk, hogy mégis prioritást kell hogy kapjon az az igény, hogy aki viszont közpénzekkel gazdálkodik, aki közpénzeket költ el, az ne hivatkozhasson és ne bújhasson az üzleti titok fátyla mögé akko r, amikor számot kell adni annak az elköltéséről. Ez a jogszabályi módosító javaslatunk ezt a célt szolgálja. Szólnék még néhány szót a 360. pontban előterjesztett módosító javaslatunkról, az oly régóta emlegetett, de régóta hiányzó jogalkotással okozott k árral kapcsolatos esetről is. A jogalkotással a jogalkotó szervek akaratlanul még a jogalkotási élet normális menetét figyelembe véve is okozhatnak kárt bizonyos esetekben, különösen akkor, ha egy felfokozott, úgynevezett forradalmi jogalkotással állunk sz emben. Itt bizony megesik az, hogy az egyik jogszabály üti a másikat, és a gazdálkodó élet szereplői rosszul értelmezik ezeket a jogszabályokat. Mondjuk, megváltoznak a jogszabályok olyan módon, hogy ők már alappal, indokoltan invesztíciókat eszközöltek, b ízva abban, hogy hosszú távú szabályozás részesei. Abban a világban, tisztelt képviselőtársaim, ahol időtlen időknek szánt törvények - az alaptörvény - egy év eltelte alatt három vagy négy módosítást érnek meg, gondoljuk el, hogy a gazdálkodással kapcsolat os jogszabályok milyen gyorsan változhatnak, miképpen változnak is, és milyen károkat okozhatnak a gazdasági élet szereplőinek. Ezeknek az anomáliáknak a kiküszöbölésére fogalmaztam meg a képviselőtársaimmal a 360. ajánlási pontban a jogalkotással kapcsola tos károkozásért való felelősség szabályait. Végezetül nem tudok ismét elmenni a Kereszténydemokrata Néppárt által beterjesztett módosító javaslat mellett. Tisztelt Képviselőtársaim! Abban, hogy végül is a pártom úgy döntött, hogy félretéve a korábbi jogal kotási koncepcióit, elképzeléseit, egységesen leteszi a garast, és az álláspontját megfogalmazza a beterjesztett törvény támogatása mellett, nem kis szerepe volt annak, hogy olyan előremutató és valóban új szabályozásokat tartalmazott, mint az élettársi vi szonyokra vonatkozó - én ma nevezném így bátran , forradalmian újnak tekinthető szabályozás. Ez az egyik sarkalatos pontja volt annak, hogy ne bántsuk, ne szeleteljük szét ezt a jogszabályt, fogadjuk el úgy, ahogyan azt a tulajdonképpeni tudomány előterje sztette. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy valóban, most ez az álláspontunk, látva a többségnek a módosuló álláspontját, zavart okozott nálunk is. Nem tudjuk, hogy mit tegyünk most ezzel a jogszabállyal. Nagyon sajnálnám, ha pontosan egy előremutató é s valóban új, antiortodox szabályozás megváltoztatása lenne az oka, hogy meg kell nekünk is változtatni a korábbi álláspontunkat, és ne támogassuk ezt a jogszabályt. Nem szeretnénk ezt megtenni, hisz valóban az az érdekünk és az az elképzelésünk, hogy egy hosszú távú, stabil és viszonylag kisebb módosításokkal elfogadott alapjogszabályt, a polgári törvénykönyvet fogadjuk el.
